Találati lista:
241. cikk / 709 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
242. cikk / 709 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Elláthatja a CSED folyósítása alatt a teendőit egy kft. ügyvezető tagja, aki e jogviszonya alapján vált biztosítottá, és a társaságban egyéb tevékenységet nem végez, vagy másik ügyvezetőt kell választani erre az időszakra? Keresőtevékenységnek minősül az ügyvezetés abban az esetben, ha a tag ezért a tevékenységért nem vesz fel semmilyen jövedelmet?
243. cikk / 709 Lemondás nyugdíjról
Kérdés: Lemondhat visszamenőlegesen az ellátásáról a nyugdíjhatározat kézhezvételét követően egy kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője, aki 2017. január 20-án tölti be a nyugdíjkorhatárt, és ettől az időponttól be is nyújtotta a nyugdíjigényét, de közben felmerült a lehetőség, hogy február 1-jétől további egy évre megbízást kap az ügyvezetésre, ebben az esetben viszont a tulajdonosok ragaszkodnak ahhoz, hogy még ne legyen nyugdíjas? Az esetleges lemondás befolyásolhatja a későbbi jogosultságát? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, a megbízás meghosszabbításáról szóló határozat január végén születik meg.
244. cikk / 709 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Végezheti a teendőit a továbbiakban "0" forintos megbízási díj ellenében, járulékfizetés nélkül egy kft. ügyvezetője, aki jelenleg munkaviszonyban, teljes munkaidőben látja el a tevékenységet, és emellett egy kisadózó betéti társaság főállásúnak nem minősülő tagja? 2018. január 1-jétől az érintett főállású kisadózóként szeretne biztosítottá válni a kedvezőbb közteherfizetés miatt.
245. cikk / 709 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
246. cikk / 709 Egyetemista ügyvezető járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
247. cikk / 709 Betéti társaság beltagjának járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelmet nem vesz fel, emellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben a garantált bérminimumnak megfelelő összegű munkabér ellenében? A garantált bérminimum vagy a tagi minimum alapján kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben? Érdemes esetleg módosítani a jogviszonyokat a tag nyugdíjazása után?
248. cikk / 709 Meghatalmazás adóhatósági eljárások során
Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
249. cikk / 709 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
250. cikk / 709 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
