95 talált cikk az ügyvezető jogviszonya kifejezésre

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?

Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?

Kérdés: Kft.-ügyvezető díjazásával kapcsolatban mi a jogszabályi helye annak a megállapításnak, hogy az 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket? A Gt. 30. § (3) bekezdése szerint csak munkaviszony vagy megbízási jogviszony lehetséges, a tagi jogviszony lehetőségét nem sorolja fel.

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?