Nem rendszeres jövedelmek figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Egy kft. a munkavállalói részére évente kb. 8 hónapon át a ledolgozott idő után prémiumot és túlórát fizet. Táppénzigény esetén hogyan kell figyelembe venni ezeket a nem rendszeres jövedelmeket, ha a számítási időszak – a keresőképtelenséget megelőző naptári év? (Van osztószámcsökkentő nap.) – a jogosultságot megelőző 180 nap?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha a számítási időszak ajogosultságot megelőző naptári év, a napi átlag megállapításához az évbenkifizetett prémiumok, túlórák összegét a vonatkozó időtartam naptári napjainakszámával kell elosztani, de az osztószám nem lehet kevesebb, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Baleseti táppénz összegének kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz összegét annak a 2004. március 2-től munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. október 21-én üzemi balesetet szenvedett, minek következtében október 22-től keresőképtelen beteg. 2004. szeptember havi munkabére 185 600 forint, amiből 5840 forint 1 nap szabadságra járó távolléti díj, 11 680 forint pedig túlóra.
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe a távolléti díj. A túlóra – mint nem rendszeres jövedelem – napiátlagának kiszámítására eltérő – a táppénzre vonatkozó – szabályt kellalkalmazni. Tehát 168 080 Ft:29 nap = 5795,86 Ft/nap ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Teherautó-sofőr túlórája

Kérdés: Éves szinten hány túlórát engedélyeznek a jogszabályok egy teherautó-sofőrnek? Mi történik akkor, ha egy cégnél túllépik a megengedett határt, illetve milyen feltétele van a túlóraátalány fizetésének?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül– a munkaidő-beosztástól eltérő,– a munkaidőkereten felüli, illetve – az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá– a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell tekinteni.Először pontosítom a túlóradíjra vonatkozó ismereteket. A rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték (túlóradíj) abban az esetben minősül nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Portások munkaideje

Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat? Mennyi a maximális (túlóra nélküli) havi órakeretük abban az esetben, ha a cégnél nincs kollektív szerződés? Helyesen jár-e el ugyanez a munkáltató, ha a teljesítménybéres dolgozóknak 7 órára számol el bért abban az esetben, ha nem teljesítménybéres munkát végeznek, hanem időbérben – átlagbérrel – számolják el napjaikat, mivel a 8 órából ténylegesen csak 7 órát dolgoznak és 1 óra munkaszünet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke (napi 8, heti 40 óra) – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 óra, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló például készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egy műszakos munkarend

Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásának rendjére vonatkozó előírásokat az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Nem rendszeres jövedelem feltüntetése a "Jövedelemigazolás"-on

Kérdés: Súlyos hibának minősül-e, ha a szigorú számadásos "Jövedelemigazolás" pótlapján nem történt meg a túlóra nem rendszeres jövedelemként való feltüntetése? A munkáltatónknál szinte havonta előfordul 2-3 túlóra, ezért a figyelembe vehető időszak minden hónap lenne. Bérszámfejtés szempontjából csak a túlórához tartozó pótlék a nem rendszeres jövedelem. Osztószám szempontjából sem jelent semmit, mert a nem rendszeres jövedelem osztószáma nem lehet kevesebb, mint a rendszeres jövedelem osztószáma, hiába csak a tárgyhónapokban fordul elő a túlóra.
Részlet a válaszából: […] ...és az említett időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni. Ha a dolgozó részére az év valamennyi hónapjában túlórát számolna el, akkor a január hóban kifizetett túlóra az előző év decemberi túlórája, és a tárgyév december havi túlóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.Sajnos a kérdező nem írta meg, hogy a 15 200 forint túlóra melyik hónapra vonatkozik, és azt sem, hogy a táppénz összegének kiszámításához mennyi a rendszeres jövedelem osztószáma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.
1
6
7
8