Gépjárművezető külföldi kiküldetése

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 105. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt és a munkáltató irányítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Túlóra minősítése

Kérdés: Rendszeres, vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül-e a dolgozó részére kifizetett túlóra?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Ebből következik, hogy a túlóra nem rendszeres jövedelem, kivéve ha a dolgozó szerződése alapján havonta túlóraátalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...(törtévben) létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.A kérdéses esetben a délutános műszakpótlék, valamint a túlóradíj az Mt.-ben előírt és az Mt. alapján fizetendő műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Nem rendszeres jövedelem minősítése a táppénzszámításnál

Kérdés: A táppénzszámítás szempontjából rendszeres jövedelemnek minősül-e a havi munkabérrel együtt kifizetett, eseti elrendelés alapján teljesített túlórákra elszámolt összeg?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a táppénz alapját az egészségbiztosítási járulék alapja képezi, az előzőeknek megfelelően, az eseti megbízás alapján kifizetett túlóra egészségbiztosítási járulékot képez, tehát táppénz alapjául is szolgál.Az eseti elrendelés miatt a túlórákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

A táppénzalap megállapítása nem rendszeres jövedelmek kifizetése esetén

Kérdés: A foglalkoztatónál 1990-től munkaviszonyban álló dolgozó részére 2002. január 4-én került kifizetésre a 2001. december havi munkabére, a 2001. október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozó prémium, a 13. havi munkabér és a december havi túlóra. (Sem a kollektív szerződés, sem a dolgozó munkaszerződése a túlmunka végzését kötelezettségként nem írja elő.) A dolgozó 2002. október 5-én gyermekápolási táppénzt igényel. Mi a táppénz alapja? A munkabérrel egy időben kifizetett jövedelmeket hogyan kell a táppénz összegének megállapításánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzet a munkabérrel együtt kifizetett egyéb jövedelmek esetében, mert nem rendszeres jövedelemnek minősül a prémium, a jutalom és a túlóra. A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem megállapításánál azt a nem rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...meg, és ennek megfelelően kell megállapítani a járulék mértékét, illetve alapjának a felső határát.A konkrét példában szereplő túlórapótlék 1999-ben illette volna meg a dolgozót, tehát az ez alapján fizetendő egyéni járulékot úgy kell megállapítani, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
7
8