Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság kültagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében olyan társas vállalkozóról – betéti társaság ténylegesen és személyesen (nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban) munkát végző beltagjáról – van szó, aki ezzel párhuzamosan rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy korlátolt felelősségű társaság a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontja alapján társas vállalkozónak minősülő – tehát a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban munkát végző –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó. Az e személyi körbe tartozókra a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás. Igaz ugyan, hogy e kizárás alól a Tbj-tv. 13. §-a "feloldást" ad a szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Társaságtól kapott hitel közterhei

Kérdés: Milyen szja-, illetve tb-fizetési kötelezettség terheli a többes jogviszonyú társas vállalkozó által a saját kft.-jétől felvett hitel összegét? A kifizető társaság által a tagnak vagy más magánszemélynek kamatmentesen adott hitel esetén, kamatkedvezményből származó jövedelem címén, a kifizetőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége.
Részlet a válaszából: […] A kamatkedvezményből származó jövedelem adózását az Szja-tv. 72. §-a szabályozza. Adókötelezettség akkor keletkezik, ha a kifizető kamatmentesen, vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújt hitelt a magánszemélynek. A kamatkülönbözet után az adót évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe sem az átlagkereset, sem a távolléti díj összege – kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –, sem az az időtartam, amelyre azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Többes jogviszonyú társas NYENYI-je

Kérdés: Ki kell-e állítani a NYENYI lapot a többes jogviszonyú társas vállalkozóról is?
Részlet a válaszából: […] Ha a többes jogviszonyú társas vállalkozónak a tárgyévben a vállalkozásból származó jövedelme nem volt, NYENYI lapot kitölteni és beküldeni nem kell. Ebben az esetben a foglalkoztató – amennyiben más bejelentésre kötelezett munkavállalója nincs – nemleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Beltag keresőképtelensége

Kérdés: Betéti társaság beltagjának keresőképtelensége esetén a betegszabadságra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni, illetőleg táppénzének egyharmad részét kell-e valakinek fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfeltevőnk ugyan a bt. beltagjának munkavégzésre irányuló jogviszonyát pontosan nem jelöli meg, de feltételezhetően a beltagi minőséget a Tbj-tv. szerinti tagsági jogviszonnyal érti azonosnak, azaz a szóban forgó beltag a társaság tevékenységében – nem munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartamát a társas vállalkozó minimumjárulék-alapjának a meghatározásánál [részletes szabályait a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdése alatt találjuk] figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen, ha a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Jogi személy beltag járulékai

Kérdés: Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Természetes személy tag híján ebben a betéti társaságban tagsági jogviszonyban megvalósuló személyes közreműködésről, tehát társas vállalkozóról nem lehet szó, ami az egyéb feltételek bekövetkezése esetén járulékfizetési kötelezettséget keletkeztethetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
…
111
112
113
…
118