Fogyatékossági támogatásban részesülő személy biztosítása

Kérdés: Szerez szolgálati időt az ellátása alapján egy fogyatékossági támogatásban részesülő személy? Kisadózó egyéni vállalkozóként főállásúnak vagy nem főállásúnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A fogyatékossági támogatás a 141/2000. Korm. rendelet alapján folyósított ellátás.A fogyatékossági támogatásban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásában nem biztosított, nem szerez szolgálati időt sem, ugyanakkor a Tbj-tv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Zrt. vezérigazgató tagjának jogviszonyai

Kérdés: Helyesen bírálta el a jogviszonyokat a zrt. az alábbi esetben? A társaság 2 alapítója közül a 90 százalékos részvényes rokkantsági el-látásban részesül, a részvények 10 százalékának tulajdonosa az alapszabály értelmében 2017. július 11-től megbízási jogviszonyban a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója havi bruttó 40 ezer forint megbízási díj ellenében, ezenkívül a társaságban heti 20 órás munkaviszony keretében klímaszerelőként is dolgozik. A cég a vezérigazgató jogviszonyát 2017. július 11-től a 17T1041 nyomtatványon 1210 FEOR-kóddal bejelentette, tekintettel arra, hogy a megbízási díja alapján biztosítottá vált, a július havi 1708 számú bevallásban így már a 20 órás munkaviszony és a megbízási jogviszony is szerepel. Meg kell esetleg fizetni a minimumjárulékot a vezérigazgató után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapszabálya [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdése], hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.A kérdésben taglalt helyzetben teljes mértékig helyesen került alkalmazásra ez az előírás. Az érintett személy két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Bérleti díj közterhei

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy megfizesse a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a hosszú távra kiadott lakásai bérleti díjából származó jövedelme után az a magánszemély, aki egyébként egy vállalkozásban dolgozik munkaviszonyban, és bejelentése a garantált bérminimum összegének megfelelő havi munkabérrel történik?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy bárki is magánszemélyként a nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó jövedelme után önként nyugdíjjárulék fizetését vállalja.Megállapodás alapján a Tbj-tv. 34-35. §-ai alapján lehet ugyan önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Gépjárművezetők juttatásai

Kérdés: Megkaphatják egyszerre adómentesen a 3000 forint összegű napidíjat és a maximum 100 000 forintos üzemanyag-megtakarítást a belföldi árufuvarozásban foglalkoztatott gépkocsivezetők?
Részlet a válaszából: […] Az üzemanyag-megtakarítás kedvezménye a jármű vezetője részére fizethető. Az üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg akkor nem minősül bevételnek, ha a munkáltató az alkalmazottja, vagy a társas vállalkozás a tevékenységében személyesen közreműködő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Kisadózó egyéni vállalkozó egyéb tevékenysége

Kérdés: Választhatja egy kisadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként más tevékenysége vonatkozásában az ekho szerinti adózást?
Részlet a válaszából: […] Az ekho szerinti adózási mód választásának egyik feltétele, hogy a magánszemély nyugdíjasnak minősüljön, vagy rendelkezzen olyan jövedelemmel (ami származhat munkaviszonyból, vállalkozói kivétből, tagi jövedelemből vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból), amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen nem, mivel a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a tulajdonos tag egyidejűleg ugyanabban a társas vállalkozásban két társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkezzék. A Tbj-tv. 4.§-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak tekintendő a bt., kkt., kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Többes jogviszonyú nem főfoglalkozású kisadózó

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A havi 25 ezer forintos tételes adó nem általában, hanem a kisadózó vállalkozásban mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. A Kata-tv. 9. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
1
7
8
9
38