Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a minimálisjárulék-fizetési kötelezettségét csak – az évente egy alkalommal történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kedvezményezett időszak figyelembevétele osztalékfizetéskor

Kérdés: Figyelembe veheti csökkentő tényezőként az osztalékfizetési kötelezettség megállapítása során a kedvezményezett időszakot egy társas vállalkozás társas vállalkozó tagja, aki a tevékenysége alapján mentesül a járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó alól a 61/2020. Korm. rendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] Természetesen igen, hiszen a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése a Szocho-tv. 1. § (5) bekezdése a)-e) pontjainak hatálya alá tartozó jövedelmek maximum-alapja tekintetében valamennyi, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem teszi lehetővé a társas vállalkozó számára – szemben a mezőgazdasági őstermelővel –, hogy a számára, a Tbj-tv. által meghatározott magasabb összegű járulékalap után vállalja a járulékfizetési kötelezettséget.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos

Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásként tekintsük át az érintett jelenleg fennálló társadalombiztosítási jogállásait:"A" jogviszonyában munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, "B" jogviszonyban ügyvezetőként biztosított társas vállalkozó, de "A" jogviszonyában fennálló heti 36 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Üzemanyag-megtakarítás éves elszámolása

Kérdés: Elszámolhatja az egyik hónapban keletkező 100 ezer forintot meghaladó üzemanyag-megtakarítást a másik hónapra egy fuvarozással foglalkozó cég, amely a járművezetők részére üzemanyag-megtakarítás címén is fizet ki jövedelmet, amelynek összege havonta hullámzó, néha több mint 100 ezer forint, néha kevesebb?
Részlet a válaszából: […] Az üzemanyag-megtakarítás adómentesítése adóalap-kedvezménnyel történik úgy, hogy az üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összegből legfeljebb havi 100 ezer forint vehető figyelembe.Az üzemanyag-megtakarítást a munkáltató a munkavállalójának, illetve a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Társas vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés: A kft.-nek vagy a magánszemélynek kell megfizetnie a minimumjárulékokat abban az esetben, ha a főfoglalkozású társas vállalkozóként bejelentett tag nem vesz fel tagi jövedelmet? A bérprogram alapján a tagnak be kellene fizetnie a pénztárba a járulékokat, ő azonban úgy véli, hogy ez nem helyes, tekintettel arra, hogy a korábbi hónapokban a minimálbért lényegesen meghaladó jövedelem után fizette meg a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az egyéni járulék a biztosított terhe, ugyanakkor a Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése az említett járulék megállapítását, levonását, bevallását és megfizetését a foglalkoztató számára írja elő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Egyházi személy társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszából: […] A nem főállású kisadózói jogállás, illetve a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség kérdésben felvetett esetéhez kapcsolódó feltételek azonosak: a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében a kisadózó abban az esetben minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
1
4
5
6
38