Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg a munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-alapjára vonatkozik, hiszen az egyéni és társas vállalkozók esetében a Szakhoz-tv. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja egyértelműen fogalmaz: az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Háztartási munka

Kérdés: Végezhető háztartási munka keretében egy gyermek napi szintű tanítása abban az esetben, ha a tanár saját háztartásában történik a tevékenység? A gyermek a nyári szünetben mindennap napi 8 órát tölt a tanárnál, amit nemcsak tanulással töltenek, hanem egyéb tevékenységeket is végeznek, és ott történik a gyermek étkeztetése is. A család napi szinten foglalkoztat egy házvezetőnőt is, aki ellátja a ház takarítását, valamint főz is a családra. Megfelel az ő foglalkoztatása a háztartási munkára vonatkozó szabályoknak, vagy más jogviszonyban kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Háztartási munkáról csak akkor beszélhetünk, ha mind a foglalkoztató, mind az alkalmazott természetes személy. További feltétel, hogy mind a foglalkoztatásnak, mind a munkavégzésnek mentesnek kell lennie mindenféle üzleti céltól. A foglalkoztató a saját, a háztartásában vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozás folytatása CSED alatt

Kérdés: Folytathatja személyesen a tevékenységét a CSED időtartama alatt a 12 milliós bevételi értékhatár csökkenése nélkül egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyébként társas vállalkozóként biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja a CSED tartama alatt – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve – kizárja a keresőtevékenység lehetőségét.A jogszabály alkalmazásában [Eb-tv. R. 1. § (2) bekezdés p) pontja értelmében] keresőtevékenységnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a minimálisjárulék-fizetési kötelezettségét csak – az évente egy alkalommal történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kedvezményezett időszak figyelembevétele osztalékfizetéskor

Kérdés: Figyelembe veheti csökkentő tényezőként az osztalékfizetési kötelezettség megállapítása során a kedvezményezett időszakot egy társas vállalkozás társas vállalkozó tagja, aki a tevékenysége alapján mentesül a járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó alól a 61/2020. Korm. rendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] Természetesen igen, hiszen a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése a Szocho-tv. 1. § (5) bekezdése a)-e) pontjainak hatálya alá tartozó jövedelmek maximum-alapja tekintetében valamennyi, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem teszi lehetővé a társas vállalkozó számára – szemben a mezőgazdasági őstermelővel –, hogy a számára, a Tbj-tv. által meghatározott magasabb összegű járulékalap után vállalja a járulékfizetési kötelezettséget.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
39