Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén

Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) 13. cikke értelmében két vagy több tagállamban munkavállalóként (a társas vállalkozói jogviszony is e kategóriába tartozik) tevékenykedő személy főszabály szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 10.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...személyi jellegű kifizetésnek minősüla) azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben,b) tag esetén a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagra jutó személyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátás összege

Kérdés: Várható az alacsony összegű rokkantsági ellátások emelése a közeljövőben valamilyen formában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyugellátást,– a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,– a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,– a korhatár előtti ellátást,– a szolgálati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címke:

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címke:

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.

Kft. tulajdonos ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekében elsődlegesen az érintett jogviszonyát kell tisztázni. Tulajdonos tagról van szó, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Ez alapján a Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 5. alpontja értelmében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...probléma megoldása tekintetében meghatározó szempont, hogy az említett ügyvezető tulajdonos tagja-e a cégnek, avagy sem.Ha nem tag, akkor az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja)]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.

Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.A tényleges munkabér és a minimumjárulék-alap közötti különbözet nem esik ebbe a körbe, így nem alapja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.

Nem főállású kisadózó

Kérdés: A Kata-tv. szerint nem minősül főállásúnak az a kisadózó sem, aki a Felsőokt-tv. szerinti felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. Megfelel a Kata-tv.-ben előírt feltételnek a Budapesten található Tan Kapuja Buddhista Főiskola, tehát aki itt folytat tanulmányokat, az kisadózóként nem minősül főállásúnak? Hogyan alakul a kisadózói státusz abban az esetben, ha az érintett egyházi személyként biztosítottá válik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az a kisadózó, aki köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában, valamint Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címke:
1
…
56
57
58
…
278