2729 talált cikk a tag kifejezésre

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.

Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?

Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.

Kérdés: Köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó 6 hetes kórházi kezelése idejére abban az esetben, ha egyébként üzletét segítő családtagja által nyitva tartja?

Kérdés: 2010. december 31-ig, vagy a születésnapjáig kell-e szüneteltetnie a nyugdíját annak az 1946. június 16-án született, vezető beosztásban dolgozó nyugdíjas munkavállalónak, aki 2010 februárjában el fogja érni az éves keretösszeget?

Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?

Kérdés: Kell-e a minimálbér alapulvételével járulékot fizetnie a beltagja után annak a cukrászdát üzemeltető betéti társaságnak, amely szeptember hónap végén bezárja az üzletét, és csak jövő év májusában nyitja meg ismét? A beltag máshol nem rendelkezik jövedelemmel, de a bt.-nek az ősz, illetve a tél folyamán semmilyen bevétele sem lesz.

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e, illetve jogosult-e orvosi ellátásra az az őstermelő, aki tavaly ősszel váltotta ki őstermelői igazolványát, de bevétele abban az évben még nem keletkezett, ezért 2009. évben nem kötelezett járulékfizetésre?

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?

Kérdés: Melyik államban minősül biztosítottnak az a Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkező munkavállaló, aki heti 8 órás részmunkaidős határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, és 2009. május 18-tól ugyanezen cég romániai leányvállalatának kinevezett ügyvezető igazgatója, heti 32 órás részmunkaidőben, határozott időtartamig? A munkavállaló jövedelméből mind a romániai, mind a magyarországi egyéni járulékok levonásra, bevallásra, befizetésre kerülnek. Változik-e valami az új koordinációs rendelet hatálybalépése után?