360 talált cikk a szünetelés kifejezésre

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?

Kérdés: Figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál egy kismama fizetés nélküli szabadságának időtartamát abban az esetben, ha a gyermek gondozására tekintettel igényelte a szabadságot, a GYED-et viszont az édesapa kapja? Kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot az anyának ebben az esetben?

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?

Kérdés: Meddig nem minősül főfoglalkozásúnak a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2019 júniusában kézhez kapta a diplomáját egyetemi alapképzésen, és 2019 szeptemberétől mesterképzésen folytatja tovább a tanulmányait? Meg kell fizetni a főfoglalkozású kisadózók 50 ezer forintos tételes adóját a nyári hónapokra ebben az esetben?

Kérdés: Milyen feltételekkel jogosult a magyarországi egészségügyi ellátásokra az EGT tagállamaiban tanuló magyar állampolgárságú diák?

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?

Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?

Kérdés: Milyen feltételekkel kaphatja az árvaellátást a gyermek a nyári szünetben, ha 2019 júniusában érettségi vizsgát tett, szeptembertől pedig felsőfokú oktatási intézményben tanul tovább? Változik a helyzet, ha az egyetemi tanulmányokat külföldön folytatja? Jogosult lesz az ellátásra a gyermek abban az esetben, ha középiskolai tanulmányait magántanulóként folytatja?

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?

Kérdés: Be kell jelenteni a szociális szövetkezet tagjait valamelyik hatósághoz abban az esetben, ha a szövetkezet 7 taggal alakult, amelyből 6 fő természetes személy plusz 1 tag az önkormányzat, de jelenleg még semmilyen tevékenységet nem folytatnak, mert egy sikeres pályázatra várnak? A szociális szövetkezet turisztikai és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, és az alapszabály szerint a természetes személy tagok kötelesek személyesen közreműködni, amely történhet munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, megbízási jogviszony, illetve tagi jogviszony keretében is. A természetes személyek közül egy fő az igazgató-elnök (mellette főállású egyéni vállalkozó), 1 fő a felügyelőbizottság elnöke, 2 fő a felügyelőbizottság tagja, két fő pedig csupán tag, semmilyen tisztséget nem töltenek be.