354 talált cikk a szünetelés kifejezésre

Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?

Kérdés: Milyen feltételekkel kaphatja az árvaellátást a gyermek a nyári szünetben, ha 2019 júniusában érettségi vizsgát tett, szeptembertől pedig felsőfokú oktatási intézményben tanul tovább? Változik a helyzet, ha az egyetemi tanulmányokat külföldön folytatja? Jogosult lesz az ellátásra a gyermek abban az esetben, ha középiskolai tanulmányait magántanulóként folytatja?

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?

Kérdés: Be kell jelenteni a szociális szövetkezet tagjait valamelyik hatósághoz abban az esetben, ha a szövetkezet 7 taggal alakult, amelyből 6 fő természetes személy plusz 1 tag az önkormányzat, de jelenleg még semmilyen tevékenységet nem folytatnak, mert egy sikeres pályázatra várnak? A szociális szövetkezet turisztikai és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, és az alapszabály szerint a természetes személy tagok kötelesek személyesen közreműködni, amely történhet munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, megbízási jogviszony, illetve tagi jogviszony keretében is. A természetes személyek közül egy fő az igazgató-elnök (mellette főállású egyéni vállalkozó), 1 fő a felügyelőbizottság elnöke, 2 fő a felügyelőbizottság tagja, két fő pedig csupán tag, semmilyen tisztséget nem töltenek be.

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.

Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a 2017 októbere óta 4 órás munkaviszonyban álló, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló 2018 januárja óta folyamatosan keresőképtelen állományban van, de táppénzt nem kap, mert előzetes biztosítási idő hiányában már nem jogosult az ellátásra?