Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Osztrák állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Helyesen fizetjük-e a 18 százalékos nyugdíj-, a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot és a tételes eho-t az után az osztrák állampolgár után, aki a cégünknél munkavállalási engedély alapján dolgozik, és Ausztriában egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és Ausztria között 2001. január 1-jétől hatályban lévő szociálpolitikai egyezmény alapján a Magyarországon munkát végző osztrák állampolgárok biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint a magyar állampolgárokét. Jelen esetben a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

2009. január 1. után nyugdíjba vonulók lehetőségei

Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba az az 1952. január 1-jén született biztosított, aki 31 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az 1952-ben születettek nyugdíjba vonulására a közeljövőben még nincs lehetőség. A jelenleg hatályos Tny-tv. értelmében a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíjak esetében társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Szolgálati idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Napi 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott e jogviszony alapján szerzett szolgálati ideje hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati idő alapvetően nem a napi munkaidőtől, hanem a munkabér minimálbérhez való arányától függ. Amennyiben fenti munkavállaló munkaviszonyból származó keresete eléri a minimálbér összegét, akkor ugyanúgy szerez szolgálati időt, mintha a foglalkoztatása teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Román állampolgárságú, nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e egy magyar székhelyű bt. beltagja, ha román állampolgárként Romániában öregségi nyugdíjat kap, és a magyarországi letelepedés iránti kérvényét még nem nyújtotta be? Tételes ehót kell-e fizetni utána? Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] A román állampolgárok alkalmazása az egyik legvitatottabb és leggyakoribb kérdés, mely a külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülhet. Ennek oka a szociálpolitikai egyezmény szóhasználata, ugyanis a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: Egy 1943-ban született férfi munkavállaló, aki 40 év szolgálati idővel, amiből 30 évet Romániában szerzett meg, jogosult-e 2003-ban előrehozott öregségi nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől jár az előrehozott öregségi nyugdíj annak a férfinak, aki 1938. december 31-e után született, és legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezik. Így amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] A széles körben elterjedt ösztöndíj fogalmára általános érvényű definíció nem létezik. Általában ösztöndíjnak tekintjük a magánszemély részére fizetett azon összeget, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásokra, külföldi tanulmányútra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíj-előkészítés

Kérdés: Milyen nyugdíj-előkészítési feladatai vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatokat taxatív módon egyetlenegy jogszabály sem jelöli. Az adatszolgáltatási kötelezettségeiből fakadóan azonban fontos szerep jut a foglalkoztatónak a nyugdíjigény benyújtásakor. Az általános kifizetőhelyeken kívül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.