GYES figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban töltött időként az 1970-ben és 1974-ben összesen 5 évig tartó GYES időszaka?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. R. 32. §-a értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát. A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát legkorábban az 1967. január 1-jén, vagy ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj

Kérdés: Mikor igényelhet csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat az az 53 éves nő, aki 35 éves szolgálati idővel rendelkezik, és 1972-ben gyermeket szült? Mit jelent a csökkentés?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Szolgálati időnek számít-e az 1966. szeptember 1-jétől 1968. június 30-ig tartó időszakban végzett gyors- és gépíróiskola?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. R-ben foglaltak szerint az 1996. január 1. előtt a szakmunkásképző intézetek által szervezett szakmunkásképző tanfolyamokon eltöltött idő nem azonos a szakmunkástanuló jogviszonnyal, ezért a tanfolyamokon eltöltött időt szolgálati időként beszámítani nem lehet.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Egyéni vállalkozó szolgálati idejének igazolása

Kérdés: Hol és milyen módon kérhet szolgálati idejéről igazolást az a személy, aki 1990 és 2002 között – időnként főfoglalkozású, időnként többes jogviszonyú – egyéni vállalkozóként volt járulék fizetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj megállapításánál a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát lehet szolgálati időként beszámítani, amelyre az előírt járulékot megfizették.Azt az időt, amelyre az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Külföldön munkát vállaló személy járulékfizetése

Kérdés: Angliában munkavállalási engedéllyel munkát vállaló magyar természetes személy (nem kiküldött) is köteles-e a minimálbér után járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A külföldön munkát vállaló magyar állampolgár a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján a külföldi munkavállalás időtartama alatt köteles havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 11 százalékának megfelelő összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Nemcsak fizethet, hanem adott esetben kell is fizetnie. A Tbj-tv. 39. §-ának előírásai értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egyéb jogcímen (például eltartott hozzátartozóként) sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és rendelkezik a minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Francia állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási jogszabályok vonatkoznak azokra a francia állampolgárságú személyekre, akik Magyarországon kft.-t alapítottak, szinte egész évben itt tartózkodnak, és letelepedési engedélyük intézése folyamatban van? A társaságban az ügyvezetői feladatokat személyesen látják el, de ezen túl munkavállalóként is szeretnének dolgozni.
Részlet a válaszából: […] A francia állampolgárok részvételével alapított kft.-nek Magyarországon foglalkoztatott, külföldinek minősülő természetes személy tagjára, foglalkoztatottjára a Tbj-tv. 11. § c) pontjába foglalt rendelkezés alapján a biztosítás nem terjed ki. Magyarország nem kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szociális háló részeként az állam – foglalkoztatásuk elősegítésével – biztosítani kívánja a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációját. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról a 8/1983. EüM-PM együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1. előtt

Kérdés: 1950 májusában született nő 1966. július 1-jétől 1976. március 20-ig szövőnőként dolgozott. 1973. július 1-jétől 1974. október 1-jéig GYES-en volt, majd megszakítva az ellátást, 1974. október 2-től 1974. december 31-ig visszament dolgozni. 1975. január 2-től újra GYES-re ment, és 1976. március 20-án, a gyermek 3. életévének betöltésekor kilépett. Igénybe vehető-e erre az időszakra a korkedvezmény, és mikor mehet legkorábban nyugdíjba, ha azóta is folyamatosan dolgozik, de nem korkedvezményre jogosító munkakörben?
Részlet a válaszából: […] Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
…
110
111
112
…
116