Nyugdíjszerző idő ukrán állampolgárok esetében

Kérdés: Jogosultak lesznek-e nyugdíjra a korhatár elérésekor egy kft. ukrán állampolgárságú munkavállalói, akik után a cég, illetve egy szövetkezet is megfizeti a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben magyar társaság által foglalkoztatott ukrán állampolgárokról van szó, akikre kiterjed a biztosítás, tehát a Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.Fenti jogszabályi hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. § (1)–(3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után köteles társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] Egyes gazdasági társaságok tagjainak – köztük a vezető tisztségviselői feladatok ellátása érdekében – a társasággal létesített jogviszonyával már több cikkben is foglalkoztunk. A téma "népszerűségére" tekintettel ejtünk ismét szót a korábbiakban már részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Szolgálati idő kiszámítása

Kérdés: Szolgálati időnek számítható-e a szülésznőképzőben 1971-ben oklevelet szerzett szakdolgozó 2 éves képzési ideje?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati időként kell figyelembe venni az Egészségügyi Minisztérium által az ország területén szervezett és fenntartott szaktanfolyamokon és iskolákban eltöltött tanulmányok időtartamát, amennyiben az igénylő a tanulmányait 1975. március 1. előtt kezdte meg.A szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Hogyan vonatkozik a férfiakra a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő előrehozott öregségi nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] 2008. december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei – melyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is – a következők:Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Korkedvezmény előrehozott öregségi nyugdíjnál

Kérdés: Hány év kedvezményt kaphat az 1966, 1968, 1972-ben született gyermekei után az az 1947-ben született nő, aki jelenleg 33 év szolgálati idővel rendelkezik, és előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírt szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermek esetén másfél évet szolgálati időként kell elismerni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Több műszakos munkarend

Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja határozza meg a több műszakos munkarend fogalmát. E rendelkezés értelmében több műszakos a munkarend akkor, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 59 éves férfi munkavállaló, aki 5 éves egyetemi képzése után 36 év folyamatos szolgálati idővel rendelkezik? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek?
Részlet a válaszából: […] Az 1998. január 1. előtti időszakban nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányokat valamennyi nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátás tekintetében szolgálati időként kell figyelembe venni.1997. december 31-ét követően folytatott tanulmányok ideje további vizsgálat nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Dolgozónk szakközépiskolában érettségizett, és géplakatos szakmunkásvizsgát tett 1965-ben. Beszámítható-e a szolgálati időbe a szakközépiskolai tanulmányi ideje?
Részlet a válaszából: […] A szakmunkástanulóként, szakiskolai tanulóként eltöltött idő szolgálati időként való beszámításának feltételei a következők:1995. március 31-ig a szakmunkástanuló viszonyban eltöltött időt szolgálati időként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
111
112
113
116