Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszából: […] Noha az elmarad jövedelem megtérítése személyi jövedelemadó szempontjából munkabérnek minősül, nem tekintendő járulékalapot képező jövedelemnek. A Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja ugyanis egyértelműen rendelkezik a kérdésben, miszerint nem képez nyugdíjjárulék-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozónak minősülő tagja után abban az esetben, ha az érintett jövedelemben nem részesül, és erre tekintettel a társaság mentesül utána a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. §-ának a) pontja szerint szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a gazdasági társaság, kivéve a Szak-tv. szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot.E kötelezettség alól az Szhj-tv. (5) bekezdése számos társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Kkt. vezető tisztségviselőjének jogviszonya

Kérdés: Végezheti 4 órás munkaviszony keretében az ügyvezetői tevékenységet egy közkereseti társaság vezető tisztségviselője abban az esetben, ha egy másik cégnél fennálló főállású munkaviszonya megszűnik, vagy kötelező bejelenteni társas vállalkozói jogviszonyba, és legalább a minimálbér után megfizetni utána a járulékokat? Hogyan kell bejelenteni az ügyvezetőt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll, nem befolyásolja a munkaviszonyban ellátott vezető tisztség minősítését. Ennek olyankor van jelentősége, ha például az érintett tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Kft. megbízott ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a kft. ügyvezetőjének, aki megbízási szerződés alapján látja el a tevékenységét, de a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és emellett egy rt. nyugdíjas vezérigazgatójaként heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az említett ügyvezető egyben tulajdonos tagja-e a kft.-nek, márpedig a fennálló jogviszonyt, illetve a fizetendő közterhek mértékét alapvetően ez határozza meg.Amennyiben tagról van szó, akkor az ügyvezetői teendők nem munkaviszonyban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Rehabilitációs kártyával rendelkező foglalkoztatottak szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló és tag után?
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 4. §-ának (1a) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a szociális hozzájárulási adóval összefüggő kedvezmények egyben a foglalkoztató által fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjára is csökkentő hatással van.Ennek megfelelőn a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Betegszabadság közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a dolgozó munkába lépésének napja 2013. november 25., de ettől a naptól keresőképtelen beteg, emiatt nem tudja felvenni a munkát, és betegszabadságra válik jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság időtartamára kifizetett juttatás utáni adó- és járulékfizetésre vonatkozóan nincsenek speciális előírások, így az általános szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a betegszabadság időtartamára járó díjazás a magánszemély munkaviszonyból, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Terheli önrevíziós kötelezettség a kifizetőt abban az esetben, ha egy adószámos magánszemély festőtől a bruttó összeget tartalmazó számla ellenében megvásárolta az általa festett képeket, majd a művész utólag jelezte egy nyilatkozattal, hogy kéri az szja levonását és a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Helyesbíteni kell a számlát ebben az esetben? Vissza kell fizetnie a művésznek az szja összegét? Meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A festő a szerződés megkötését megelőzően már elkészült műveit bocsátotta a kifizető rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy a felek közötti felhasználási szerződés alapján a művész részéről személyes közreműködésre nem került sor. Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kiküldött munkavállalónak – valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Kft.-ügyvezető jogállása

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell kifejtenünk, hogy az ügyvezetők jogviszonyát a társaság tagjainak akaratát kifejező társasági szerződés keletkezteti, így mindkét ügyvezetőnek megválasztott személyt egyformán ügyvezetőnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy az ügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.
1
6
7
8
9