Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a betéti társaságnak, amely a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű havi megbízási díjat fizeti ki egy magánszemély számára, és ezenkívül csak egy kiegészítő tevékenységű tagja van?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a betéti társaság (mint gazdasági társaság) szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, kivéve, ha büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetről, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás 55 év feletti munkavállalók után

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni azok után az 55 év feletti munkavállalók után, akikre tekintettel a munkáltató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vesz igénybe? Ha igen, akkor mi lesz a hozzájárulás alapja?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával azzal, hogy egyes szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel érintett munkavállalói csoportok vonatkozásában a kötelezettség alapja csökkenthető. Hogy kik tartoznak ebbe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési kötelezettség hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kft. 20 éves nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja a 2017. februárban kezdődő II. félévre szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, így a diákigazolványába sem kapott már matricát?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az említett diák tag bármilyen formában közreműködik-e a társaságban, előír-e számára a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget, illetve ügyvezető-e? Amennyiben e kérdésekre a válasz egyértelmű nem, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Szociális hozzájárulási adó alapjának csökkentése

Kérdés: Figyelembe vehető csökkentő tételként a szakképzési hozzájárulás alapjának számításánál a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja szempontjából csökkentő tényezőként figyelembe veendő szociális--hozzájárulásiadó-kedvezményeket a 2011. évi CLVI. tv. 4. §-ának (1a), illetve (1b) bekezdése határoz-za meg.E szerint a szakképzési hozzájárulás alapjának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.
Kapcsolódó címke:

Külföldi pénznemben kapott munkabér

Kérdés: Milyen árfolyammal kell átszámítani egy Dániában is dolgozó munkavállaló dán koronában megadott munkabérét? A munkavállalót magyar munkaszerződéssel alkalmazzák, Magyarországon végzi a munkát (otthonról), és havi egy hetet fog Dániában tölteni. A dolgozó minden költségét a dán foglalkoztató állja.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a magyar jog hatálya alá tartozó munkavállalóról van szó, aki után idehaza kell megfizetni a járulékokat, amelyek alapja az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem.Ezt azért fontos leszögeznünk, mert a Tbj-tv. R. 16. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Jövedelmet pótló kártérítés közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben önmagában a keletkezett/okozott kár megtérítése során jövedelemszerzésről nem beszélhetünk, pusztán reparációról, és amennyiben ez lehetséges, az eredeti állapothoz közelítő, a károkozást megelőző helyzet visszaállításáról.A jövedelmet pótló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címke:

Tagi jövedelem kifizetése devizában

Kérdés: Kifizethető devizában a tagi jövedelem? Ha igen, milyen árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem tiltja a tagi jövedelem devizában történő kifizetését. A Tbj-tv. R. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében főszabályként a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
Részlet a válaszából: […] Egy nagyon lényeges körülményről, mégpedig az ügyvezető külföldi (más tagállami) biztosításáról nem tesz említést a kérdés. Ezen információ hiányában a választ két esetre – amikor is van más tagállami biztosítás, és amikor nincs – vetítve adjuk meg.Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásképpen elmondható, hogy a kérdésben leírt, a külföldi magánszemélyek által végzett grafikatervezés meglátásunk szerint szerzői jogdíjas tevékenységnek tekinthető. A jogdíjra a magánszemély szerző jellemzően ún. felhasználási szerződés megkötésével válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
6
7
8
…
10