Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megbízási jogviszonyban alkalmazott személyről van szó, akire főszabály szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] akkor terjed ki a biztosítás, ha a megbízási díjából származó havi járulékalapot képező (az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a versenytilalmi időszak lejártakor, ha a munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt 2020. július 6-án, de a volt munkavállaló 2020. december 31-ig havonta kap egy meghatározott összegű juttatást a versenytilalmi megállapodás alapján? Ugyanazokat az iratokat kell elkészíteni, mint a munkaviszony megszűnésekor? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a volt munkavállalónak a versenytilalmi díj kifizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás alapján a munkáltató által a munkavállalónak vagy a volt munkavállalónak fizetett díjazás jogi alapját az Mt. 228. §-a adja meg. A versenytilalmi megállapodás lényege, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei párhuzamba állíthatók, és nincsenek ellentmondásban egymással. Főszabály [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése, illetve Szocho-tv. 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkavállaló képzésének költségei

Kérdés: Vonhatja a munkáltató a munkavállaló bruttó béréből a képzés, oktatás árát, amelyet a felek megállapodása szerint a munkavállaló fizet meg? A tréning cseh koronában megadott árának forintra átszámolt összegét a munkavállaló havi nettó béréből vonta le a munkáltató, de felmerült, hogy esetleg nem ez a helyes megoldás.
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg arra irányul, hogy a munkavállaló adózás előtti vagy adózás utáni jövedelmét terheli-e a munkáltató által megelőlegezett, munkavállalót terhelő kiadás. A kérdésből az feltételezhető, hogy a munkavállaló olyan képzésen vett részt, amely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkáltatói támogatás

Kérdés: Adhat a munkáltató adómentes támogatást a hallássérült, könyvelő munkakörben dolgozó munkavállalója részére hallókészülék vásárlásához abban az esetben, ha a munkavállaló jelenleg nem minősül megváltozott munkaképességűnek?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató saját döntése alapján természetesen adhat pénzbeli támogatást a dolgozó részére, de ez nem önálló tevékenységből (munkaviszonyból) származó jövedelemnek minősül, amely személyi jellegű egyéb kifizetésként számolható el. A közterheket ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy önkormányzat által fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalónak, aki már magyar állampolgár, de Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát, és a nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt? Az érintett munkavállaló Magyarországon soha nem fizetett semmilyen közterhet.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében nem terjed ki a biztosítás az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre. A Tbj-tv. alkalmazásában [4. § f) pontja] – többek között – saját jogú nyugdíjasnak minősül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-jében ellássa az ügyvezető teendőket. Erre a kft.-vel munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesíthet a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében.Munkaviszony esetén – feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett édesanya az Szja-tv. 29/D. szakasza alapján valószínűleg jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére a munkabére, illetve tagi jövedelme vonatkozásában is. Feltételezhető, hogy az anyának már felnőtt gyermekei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Elmaradt cafeteriajuttatás kifizetése

Kérdés: Kifizetheti egy Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató az előző években elmaradt cafeteriajuttatást az általa foglalkoztatott tisztviselőnek SZÉP kártyára történő utalással? Abban az esetben, ha igen, milyen járulék- és adóvonzata lesz a juttatásnak? A kifizetendő összeg, az idei összeggel együtt, meghaladja az éves keretösszeget.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók részére adott cafeteriajuttatás teljes egészében a munkáltató döntésén múlik, így semmilyen akadálya nincs annak, hogy a korábbi években esetlegesen elmaradt juttatást utólag kifizesse a dolgozója részére.A Széchenyi Pihenő Kártyára történő munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagja abban az esetben minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.Ezen túlmenően társas vállalkozónak tekintendő – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
1
13
14
15
73