99 talált cikk a számítási időszak kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a tört­időszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. február 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában, előtte megszakadt a folyamatos biztosítási ideje, a betegszabadságát kimerítette, és 2014. október 9-től 2014. október 11-ig táppénzen volt? Az október havi teljes keresete 105 818 forint volt.

Kérdés: Mennyi nyugdíjra számíthat az a munkavállaló, aki rehabilitációs ellátásban (korábban rokkantsági nyugdíj) részesül, mellette napi 6 órában dolgozik, és a nők kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni? Magasabb összegű ellátásra számíthat a rokkantsági ellátás, illetve a havi jövedelem figyelembevételével?

Kérdés: Munkáltatóváltásnak tekintendő a táppénz összegének megállapításánál a ki- és belépés abban az esetben, ha a dolgozó több mint tízéves munkaviszonya 2014. április 4-én megszűnt, de ahol állást ígértek neki, ott mégsem sikerült elhelyezkednie, ezért 2014. május 2-ától ismét munkaviszonyban állt az eredeti munkahelyén, és 2014. május 28-tól 2014. június 6-ig beteg gyermekének ápolása címén GYÁP-igényt nyújtott be? Alkalmazni kell ebben az esetben Eb-tv. 48. §-ának (6/a) bekezdésében foglaltakat?

Kérdés: Miért a minimálbér alapján számították ki a rokkantsági ellátását annak a biztosítottnak, aki 41 év és néhány nap szolgálati idővel rendelkezik, és a munkabére mindig meghaladta a minimálbért?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munka nélküli személynek, aki az aktív munkakeresés ellenére sem talál munkahelyet, de szeretné, ha ez az időszak valamilyen módon szolgálati időnek számítana?

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?

Kérdés: Újra meg kell állapítani annak a munkavállalónak a táppénzalapját, aki ebben az évben már részesült táppénzben 2013. április 18-tól május 5-ig, és ismét keresőképtelen 2013. július 16-ától jelenleg is? Korábbi táppénzének összege a 2012-ben elért pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme alapján lett megállapítva. A munkavállaló 2008. április 3-tól 2010. március 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. április 12-től 2010. június 30-ig munkanélküli-ellátást kapott, 2010. július 5-től 2012. július 31-ig munkaviszonyban állt, és 2012. augusztus 1-jétől dolgozik a jelenlegi munkahelyén, szintén munkaviszony keretében.