97 talált cikk a számítási időszak kifejezésre

Kérdés: Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét annak az igénylőnek az esetében, aki teljes jogosultsággal rendelkezik?

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?

Kérdés: Lehetséges az, hogy két azonos feltételekkel és adottságokkal rendelkező személy közül több nyugdíjat kap az, amelyiknek több betegállományban töltött napja van, mint az, aki gyakorlatilag sosem volt betegállományban?

Kérdés: Mi lesz az irányadó időszak, illetve a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be az iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munka­viszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-tól táppénzre válik jogosulttá, miután az időarányosan járó betegszabadságát kimerítette?

Kérdés: Beleszámít a GYED alapjába a 2014. novemberben fizetett prémium annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. szeptember 24-től 2015. április 29-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben, 2015. április 30-tól 2015. október 14-ig CSED-ben részesült, és 2015. október 15-től GYED-et igényelt? Az irányadó időszak 2014. január 1-jétől 2015. október 14-ig tartó időszak, a számítási időszak pedig a 2014. március 28-tól 2014. szeptember 23-ig tartó 180 nap.

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja, és meddig jár az ellátás az alábbi esetben? A dolgozó munkaviszonya 2014. július 10-től áll fenn jelenlegi munkáltatójánál, előtte 2013. április 1-jétől 2014. június 30-ig egy másik cég alkalmazásában állt. 2015. április 29-én született gyermeke után jelenlegi munkáltatója folyósította a CSED-et, amelynek alapja a 2014. augusztus 5-től 2015. január 31-ig tartó 180 napos időszak jövedelme, amelynek napi átlaga 4559,86 forint, a 70 százaléka pedig 3191,9 forint. A dolgozó 2015. október 14-től GYED-et igényelt. A munkabére 2014. júliusban 22 napra 82 085 forint, 2014. augusztus-szeptember hónapra havi 118 000 forint, 2014. október-2015. március hónapra havi 150 000 forint, 2015. április hónapra pedig 28 napra 135 717 forint volt.

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz összegét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. január 19-től áll munkaviszonyban az első munkahelyén havi 250 000 forint összegű munkabérért, és 2015. augusztus 28-tól szeptember 11-ig keresőképtelen volt? A munkavállaló 2015. február 6-tól 9-ig, április 28-tól május 8-ig és augusztus 28-tól szeptember 3-ig betegszabadságon volt.

Kérdés: Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a tört­időszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?