97 talált cikk a számítási időszak kifejezésre

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.

Kérdés: Jogosult lesz a szülést követően ellátásokra, és ha igen, milyen összegben egy kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki 2018 októberében kezdte meg a működését, és 2019. június 27-én megszületett az első gyermeke? A vállalkozó nyilatkozata alapján havi 75 ezer forint összegű tételes adót fizet.

Kérdés: Figyelembe kell venni a munkavállalók részére étkezési térítés címén adott havi 12 530 forint járulékköteles juttatást a táppénz alapjának számításakor abban az esetben, ha a munkáltató ezt minden hónapban valamennyi dolgozójának kifizeti attól függetlenül, hogy keresőképtelen volt, vagy egész hónapban dolgozott? A ki- és belépő dolgozók időarányosan kapják meg a juttatást.

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?

Kérdés: Figyelembe vehető a 2016. december hónapban kifizetett jutalom a dolgozó 2017. szeptember 5-től járó táppénzének alapjául abban az esetben, ha a 2016. október 12-től 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a dolgozó az előző betegsége miatt 2016. október 17-től 2017. június 6-ig táppénzen volt, azaz a jutalom kifizetésekor sem dolgozott? A kifizető a jutalom után minden közterhet rendben megfizetett.

Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?

Kérdés: Kaphatja továbbra is a GYES-t az az édesanya, aki a 2014. november 19-én született gyermekével TGYÁS-on, majd GYED-en volt, jelenleg GYES-en van, ami mellett visszament dolgozni, és most az összegyűlt szabadságait tölti, majd elmegy táppénzre, mert veszélyeztetett terhes? Mi lesz a táppénz és a második gyermekre tekintettel járó CSED és GYED alapja? A második gyermek születése után az édesanya kaphatja továbbra is a GYES-t a CSED, illetve a GYED mellett?

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a táppénzt, illetve alkalmazhatja az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti előnyszabályt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke 2015. június 24-én született, a gyermek születésétől 168 napra CSED-et, majd ezt követően 2015. december 9-től 2016. augusztus 31-ig GYED-et kapott, 2016. szeptember 1-jétől visszament dolgozni napi 6 órában, 2017. júliusra várja második gyermekét, és 2017. január 23-tól veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került? A kismama szerződés szerinti bére alapján a napi alap 4500 forint, a folyósított GYED napi alapja pedig 5100 forint volt.