Nyugdíj összege

Kérdés: Hogyan tudhatja meg a jogosult a nyugdíj megállapítása előtt, hogy a 38 év szolgálati ideje alapján milyen összegű ellátást fog kapni?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj-megállapító szervek az öregségi nyugdíj várható összegére vonatkozóan nem végeznek számításokat, de bárki használhatja a www.allamkincstar.gov.hu internetes oldalon a Társadalombiztosítás és Családtámogatás, majd azon belül a Nyugdíjbiztosítás címszó alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Nyugdíj összege

Kérdés: Mennyiben befolyásolja a megállapított nyugdíj összegét egy lényegesen megemelt jövedelem annak a személynek az esetében, aki 2022. november hónapban tölti be a nyugdíjkorhatárát, és akkor 46 év és 100 nap igazolt szolgálati idővel fog rendelkezni? Milyen mértékben kellene megemelni a munkavállaló jelenlegi 350 000 forintos havi fizetését, hogy az ellátás összegét jelentősen befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig úgynevezett átlagszámítási időszak bruttó jövedelme szerint számítják.Ez optimális esetben jelen időpontig több mint 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
Részlet a válaszából: […] Általános szabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz, CSED, GYED) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Nyugdíj összege

Kérdés: Hogyan fogják kiszámolni a nyugdíj összegét egy 1956-ban született és 38 év szolgálati idővel rendelkező személynek, aki jelenleg munkanélküli, és a nyugdíjkorhatár eléréséig előreláthatóan már nem is fog dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Az első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet főszabály szerint az 1988. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz

Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Letiltás kamatai

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
Részlet a válaszából: […] A Vht. külön fejezetrészben "A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége" címmel szabályozza azokat megkerülhetetlen és a normaszöveg kötelező erejéből fakadó ellátandó feladatokat, mellyel a munkáltató elősegíti a végrehajtási eljárás eredményességét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz a szülést követően ellátásokra, és ha igen, milyen összegben egy kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki 2018 októberében kezdte meg a működését, és 2019. június 27-én megszületett az első gyermeke? A vállalkozó nyilatkozata alapján havi 75 ezer forint összegű tételes adót fizet.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 10. §-a, illetve a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Biztosítottként pedig nemcsak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira, hanem a pénzbeli ellátásokra is jogosult. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Táppénz alapja

Kérdés: Figyelembe kell venni a munkavállalók részére étkezési térítés címén adott havi 12 530 forint járulékköteles juttatást a táppénz alapjának számításakor abban az esetben, ha a munkáltató ezt minden hónapban valamennyi dolgozójának kifizeti attól függetlenül, hogy keresőképtelen volt, vagy egész hónapban dolgozott? A ki- és belépő dolgozók időarányosan kapják meg a juttatást.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ában foglaltak értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításához az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyijövedelemadó-előleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg, hogy ki jogosult táppénzre.Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.
1
2
3
10