165 talált cikk a szállás kifejezésre

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a dolgozó, aki 2017. július 7-én a munkavégzést követően munkatársaival együtt hazafelé indult, az üzem kapuján kilépve megbotlott, térdre esett, és erős fájdalmai miatt mentőt hívtak hozzá, és kórházba szállították? A munkavállaló egy napig volt kórházban, de azóta is keresőképtelen.

Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?

Kérdés: Hogyan kaphat tajszámot egy Magyarországon tanuló magyar-román kettős állampolgárságú 16 éves gyermek, aki nem rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel?

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Folytathatja tovább a tevékenységét egy adószámmal rendelkező, üdülési és szálláshely-szolgáltatást folytató magánszemély abban az esetben, ha augusztus hónaptól a főállású munkahelyén szülési szabadságon lesz, és CSED-et igényel? Ez összeegyeztethető az említett tevékenységével, vagy szüneteltetnie kell azt az ellátás idejére?

Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?

Kérdés: Be kell vezetni a "tb-kiskönyvbe" a munkáltatói jogutódlás tényét? Amennyiben igen, ezt milyen formában kell megtenni? Milyen igazolások kiadása szükséges a munkavállalók számára az átadó cég részéről?

Kérdés: Kell vasárnapi pótlékot fizetni annak a családtagnak, aki munkaviszonyban áll azzal a társas vállalkozással, amely a Kszvmtv. alapján egy vasárnap is nyitva tartó, illatszereket árusító kiskereskedelmi boltot üzemeltet?

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?