10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés:
Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
2. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
3. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
4. cikk / 10 Rokkantsági ellátást igénylő társas vállalkozó
Kérdés: Valóban nem kell már megszüntetni a társas vállalkozói jogviszonyt arra az esetre, ha a tag rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
5. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
6. cikk / 10 Beltag rokkantsági ellátása
Kérdés: Kaphat rokkantsági ellátást egy betéti társaság egyetlen beltagja, figyelembe véve, hogy az ügyvezetés keresőtevékenységnek minősül?
7. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő tag szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozónak minősülő tagja után abban az esetben, ha az érintett jövedelemben nem részesül, és erre tekintettel a társaság mentesül utána a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
8. cikk / 10 Kft.-tag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Megilleti 2013-ban is a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagját, aki 2012. július 1-jétől tagi jogviszonya alapján igénybe vette a kedvezményt, amely de minimis támogatásnak minősült, 2013. január 1-jétől viszont munkaviszony keretében, részmunkaidőben látja el a feladatait?
9. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
10. cikk / 10 Magán-nyugdíjpénztári tagi viszony
Kérdés: Folyamatosan fennáll-e a magán-nyugdíjpénztári tagsága annak a fiatalembernek, aki 1999-ben történt belépése óta jövedelemben nem részesült, tagdíjat nem fizetett? Amennyiben a későbbiekben megbízási díjat kap, fizetheti-e a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat?
