41 cikk rendezése:
21. cikk / 41 Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
22. cikk / 41 Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége
Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
23. cikk / 41 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
24. cikk / 41 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a 2017 októbere óta 4 órás munkaviszonyban álló, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló 2018 januárja óta folyamatosan keresőképtelen állományban van, de táppénzt nem kap, mert előzetes biztosítási idő hiányában már nem jogosult az ellátásra?
25. cikk / 41 Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén
Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
26. cikk / 41 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
27. cikk / 41 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló járulékai
Kérdés: Valóban igaz, hogy nem kell levonni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot annak a munkavállalónak a béréből, aki korábban rokkantsági nyugdíjat kapott, jelenleg pedig rokkantsági ellátásban részesül?
28. cikk / 41 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Vállalhat munkát az ellátás mellett egy rokkantsági ellátásban részesülő személy? Amennyiben igen, milyen feltételeket kell figyelembe venni?
29. cikk / 41 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
30. cikk / 41 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés:
Dolgozhat heti 40 órás munkaviszonyban, illetve adott időszakonként beosztható túlórára egy rokkantsági ellátásban részesülő szakmunkás munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató figyeli, hogy a munkabére ne haladja meg a garantált bérminimumot?
