Rokkantnyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a bt.-nek, illetve a tagnak egy rokkantnyugdíjas beltag bérkivétele után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz pontos információt a rokkantsági nyugdíjban részesülő beltag jogviszonyára vonatkozóan, ezért a lehetséges variációkat számba vesszük. Amennyiben a saját jogú nyugdíjasnak minősülő beltag személyes közreműködése tagsági viszony keretében valósul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Rokkantnyugdíjas személy foglalkoztatása

Kérdés: Elveszítené-e rokkantsági nyugdíját egy 1999-ben véglegesen II. rokkantsági fokozatba sorolt rokkantnyugdíjas abban az esetben, ha egy cég napi 6 órában, havi 53 000 forint munkabér ellenében alkalmazná képzettségének megfelelő – szakács – munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 20 százalékkal alacsonyabb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.Tehát a rokkantnyugdíjas számára a jogszabály meghatároz bizonyos munkaidő- és kereseti határt. Amennyiben foglalkoztatása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása

Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § f) pontja 2. alpontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasról van szó, aki a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyéni járulékok (4 százalék egészségbiztosítási- és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére nem kötelezett.Ebből sajnos egyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete

Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...a 8/1983. EüM-PM rendelet 26. §-a értelmében a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.A rokkantnyugdíjas (illetve ennek megfelelően a rendszeres szociális járadékban részesülő) ellátása elvesztése nélkül úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló nem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Rendszeres szociális járadékos őstermelő

Kérdés: Válthat-e őstermelői igazolványt a rendszeres szociális járadékban részesülő magánszemély anélkül, hogy megvonnák tőle a járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.Az őstermelői igazolvánnyal végzett tevékenységre vonatkozóan a rokkantnyugdíjas esetében nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításához szükséges szolgálati idővel, nem állapítható meg, hogy részére a rokkantnyugdíjra való jogosultság megnyílt-e, részére a rokkantnyugdíjat kérelmére megállapították-e és folyósítják-e.A Tny-tv. 42...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Attól kezdve, hogy rokkantsági nyugdíjban részesül a vállalkozó, a szó klasszikus értelmében nem minősül "főállásúnak", a tevékenységre fordított idő terjedelmétől függetlenül. Ennek elsősorban a Tbj-tv. alkalmazásában van jelentősége, amely az ún. kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e a betéti társaság beltagja az a személy, aki rokkantnyugdíjas, és korábban kültag volt? Lehet-e ügyvezető az a személy, aki rokkantnyugdíjas, ugyanis a beltag – a korábbi üzletvezető – a társaságból kilépett?
Részlet a válaszából: […] A Gt. az alábbiak szerint rendelkezik a társas vállalkozások tagjairól:"101. § (1) A betéti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
14
15
16
17