Anyasági segély igénylése

Kérdés: A 2003. évtől érvényes, emelt összegű anyasági segély jár-e abban az esetben, ha az anya 2002. novemberben szül, de csak januárban igényli az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A Cst. szerint az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani. Ez azt jelenti, hogy a szülés időpontja az irányadó, így a szülés hónapjában érvényes összeg jár az igénylőnek. Tehát a jogszabályban biztosított 6 hónapos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Választási lehetőség GYED és GYES között

Kérdés: A keresőképtelen biztosított 60 százalékos mértékű táppénzben részesül, mivel nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. Szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igényelhető gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély mértéke valóban 70 százalék, annak ellenére, hogy a biztosított csak 60 százalékos mértékű táppénzre volt jogosult. A gyermekgondozási díj is a naptári napi átlagkereset 70 százaléka. A gyermekgondozási díjnak van havi felső határösszege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

2009. január 1. után nyugdíjba vonulók lehetőségei

Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba az az 1952. január 1-jén született biztosított, aki 31 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az 1952-ben születettek nyugdíjba vonulására a közeljövőben még nincs lehetőség. A jelenleg hatályos Tny-tv. értelmében a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíjak esetében társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Román állampolgárságú, nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e egy magyar székhelyű bt. beltagja, ha román állampolgárként Romániában öregségi nyugdíjat kap, és a magyarországi letelepedés iránti kérvényét még nem nyújtotta be? Tételes ehót kell-e fizetni utána? Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] A román állampolgárok alkalmazása az egyik legvitatottabb és leggyakoribb kérdés, mely a külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülhet. Ennek oka a szociálpolitikai egyezmény szóhasználata, ugyanis a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: Egy 1943-ban született férfi munkavállaló, aki 40 év szolgálati idővel, amiből 30 évet Romániában szerzett meg, jogosult-e 2003-ban előrehozott öregségi nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől jár az előrehozott öregségi nyugdíj annak a férfinak, aki 1938. december 31-e után született, és legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezik. Így amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíj-előkészítés

Kérdés: Milyen nyugdíj-előkészítési feladatai vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatokat taxatív módon egyetlenegy jogszabály sem jelöli. Az adatszolgáltatási kötelezettségeiből fakadóan azonban fontos szerep jut a foglalkoztatónak a nyugdíjigény benyújtásakor. Az általános kifizetőhelyeken kívül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kedvezmények a nyugdíj számításánál

Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozó biztosított számíthat-e valamilyen kedvezményre nyugdíjának megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] Igen, számíthat.Az öregségi nyugdíj összege – fő szabályként – nem lehet több az alapul szolgáló átlagkeresetnél.Aki viszont a 62. életévének betöltése után a nyugellátás megállapítása nélkül legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és legalább 38 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
158
159
160