Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást jelent, ami után a magánszemélynek adóznia kell. Fizet még például 40 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1 százalék munkavállalói járulékot, tehát összesen 52...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450 forint tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után kell megfizetnie a társaságnak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, de amennyiben nem részesül ilyen címen jövedelemben, vele kapcsolatban nem merül fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...nincs, e jogviszonyában a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell megfizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot – ez utóbbit mindaddig, amíg a munkavállaló nem tudja igazolni, hogy munkaviszonyából, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] ...járulékokat, de a február 12-től járó jövedelmét már nem terheli sem a 3 százalék egészségbiztosítási járulék, sem a 8,5 százalék nyugdíjjárulék.Tekintve, hogy a foglalkoztató csak június hónapban értesülhetett a nyugdíjazás tényéről, természetesen helyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése].Ebben az esetben tehát a vele kapcsolatos járulékfizetésnek van alsó határa. Felső határa viszont – kivéve a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, amelyet legfeljebb a naptári évre tervezett napi bruttó átlagkereset két és félszeresének a naptári évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...diák biztosítottnak minősül, akinek jövedelme után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (ezt azonban legfeljebb napi 10 700 forint alapulvételével) és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot [Tbj-tv. 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Tanulószerződés alapján kifizetett ösztöndíj

Kérdés: Tanulószerződés esetében az ösztöndíj mértéke:- a minimálbér 10 százaléka a Szak-tv. szerint,- az adóterhet nem viselő járandóság mértéke a minimálbér 6 százaléka.Ugyanez vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is? A jogszabály módosítja a tanulószerződéseket, vagy át kell írni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősül, tehát utána meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot.Személyi jövedelemadó szempontjából (Szja-tv. 3. § 72. pontja)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Polgári szolgálatos személy foglalkoztatása

Kérdés: Polgári szolgálatos személy foglalkoztatásakor a munkáltatónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, és mik a munkavállaló részére "kötelezően" adandó juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint a polgári szolgálatot teljesítő hadköteles személy nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulékát, továbbá nyugdíjjárulékát, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíját a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. A biztosított leendő nyugellátásának a mértéke alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló (nyugdíjjárulék-alapot képező) jövedelem nagyságától függ.A szolgálati idő megállapításának szabályait a Tny-tv. IV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
137
138
139
148