Találati lista:
121. cikk / 1499 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
122. cikk / 1499 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
123. cikk / 1499 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai
Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
124. cikk / 1499 Társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
125. cikk / 1499 Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
126. cikk / 1499 Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya
Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
127. cikk / 1499 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Jogosult lesz nevelőszülői gyermekgondozási díjra az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyában 2018. január 8-tól egy hároméves, majd 2019. november 4-től egy 2019. február 5-én született gyermeket vett nevelésbe? Az érintett személy 2014-től 2017. december 31-ig munkaviszonyban állt egy cégnél. Ha jogosult az ellátásra, akkor milyen összegre számíthat?
128. cikk / 1499 GYES-jogosultság tanköteles ikrek után
Kérdés: Hány gyermek után kaphatja tovább a GYES-t az édesanya, aki jelenleg hármas ikreire tekintettel kapja az ellátást, ha a gyermekek tankötelessé válnak, de közülük nem mind érett az iskola megkezdésére?
129. cikk / 1499 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Bárki növelheti a szolgálati idejét megállapodás kötésével, vagy vannak feltételei ennek az eljárásnak? Fizetheti a nyugdíjjárulékot maga után havonta az a személy, aki jelenleg semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik, de külföldön élő gyermekétől havonta nagyobb összegű támogatást kap?
130. cikk / 1499 Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
