Találati lista:
1461. cikk / 1572 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja
Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
1462. cikk / 1572 Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
1463. cikk / 1572 Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
1464. cikk / 1572 Bejelentési kötelezettség
Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
1465. cikk / 1572 Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
1466. cikk / 1572 Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
1467. cikk / 1572 Rokkantnyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Elveszítené-e rokkantsági nyugdíját egy 1999-ben véglegesen II. rokkantsági fokozatba sorolt rokkantnyugdíjas abban az esetben, ha egy cég napi 6 órában, havi 53 000 forint munkabér ellenében alkalmazná képzettségének megfelelő – szakács – munkakörben?
1468. cikk / 1572 Kft. közterhei különböző jogviszonyokban
Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
1469. cikk / 1572 Jubileumi jutalom különbözetének elszámolása
Kérdés: Egy kutatóintézetben közalkalmazottként dolgozó munkavállaló 1990-ben 25 éves, 1995-ben 30 éves jubileumi jutalmat kapott. 2004-ben nyugdíjba megy, és arra számított, hogy megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat is. Azt a felvilágosítást kapta, hogy bár 1965 óta dolgozik, közalkalmazotti jogviszonya csak 1974. február hónaptól áll fenn. Ennek most lenne 30 éve, de a 30 éves jubileumi jutalmat már megkapta 1995-ben. Jogosult-e az 1995-ben, illetve a 2004-ben érvényes összeg közötti különbözetre?
1470. cikk / 1572 Megállapodás szolgálati idő megszerzésére
Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
