Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság tevékenységében történő tényleges és személyes közreműködése alapozza meg. Ennek a személyes közreműködésnek nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében kell megvalósulnia, ilyenkor beszélhetünk csak társadalombiztosítási jogi értelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szülés a GYET folyósításának ideje alatt

Kérdés: A munkaviszonyban álló anya a gyermekgondozási segély lejártát követően 2000. március 5-től három kiskorú gyermekének gondozása címén gyermeknevelési támogatásban részesül. A GYET folyósításának időtartamára a munkáltató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezte. 2002 novemberében az anya ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra jogosult?
Részlet a válaszából: […] 2001. július 13-tól módosult a Tbj-tv. 8. §-a, amelyik a biztosítás szünetelésének időtartamáról rendelkezik. Az új törvényi szabályozás szerint nem szünetel a biztosítás – többek között – a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, ha azt nyolcévesnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...válik, és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett munkaviszonyban álló személy, a Tbj-tv. 5. §-ában foglaltakra tekintettel, a munkaviszonya alapján biztosított. A törvény 25....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...álló egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozik. A Tbj-tv. 29. § (6) bekezdése szerint, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszony(ok)ban áll, ahol foglalkoztatása (összeszámítottan) eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíj-előkészítés

Kérdés: Milyen nyugdíj-előkészítési feladatai vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszony esetén a fent felsoroltakon kívül csatolni kell: társasági szerződést, vagy hitelesített másolatát, ha a tag munkaviszonyban állóként volt biztosított, a munkaszerződést.Az igényelbíráló szerv határozatban állapítja meg azt az időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség megállapításánál azt kell megvizsgálnunk, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban történik. Jelen esetben munkaviszony a biztosítási kötelezettség alapja. A foglalkoztató által fizetendő, 29 százalékos társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Ez elsődlegesen annak a foglalkoztatónak a feladata, akinél/amelynél a dolgozó a megváltozott munkaképessége megállapítása idején munkaviszonyban, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban állt.E feladatát a munkáltató megfelelő munkakör biztosításával, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Passzív táppénz

Kérdés: Mely esetekben, kinek és meddig jár az úgynevezett passzív táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...követő minden naptári napot figyelembe kell venni. Nem kivétel a heti pihenőnap, illetve a munkaszüneti nap sem. Példa: A dolgozó munkaviszonya 2002. október 19-én megszűnt, és 2002. október 24-től keresőképtelen beteg. Mivel a biztosítás megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér fogalmát valóban nem csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásánál tartjuk fontosnak. Az alábbi APEH-közlemény részlete kimerítően bemutatja a minimálbér társadalombiztosítási jogszabályok rendszerében elfoglalt helyét.APEH-közlemény A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
346
347
348
…
350