Találati lista:
3441. cikk / 3560 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
3442. cikk / 3560 Nyugdíjalap
Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe a GYES mellett létesített 4 órás munkaviszonyból származó jövedelem?
3443. cikk / 3560 Gyermekkedvezmény igénybevétele
Kérdés: Az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján megilleti-e a 7 nap szabadság azt az aktív dolgozó férjet, akinek a felesége "hivatásos anya" (három gyermekük nevelésével foglalkozik)?
3444. cikk / 3560 Munkanapok számítása
Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
3445. cikk / 3560 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
3446. cikk / 3560 Egyéni vállalkozás megszüntetése
Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
3447. cikk / 3560 Beltag munkaviszonya
Kérdés: Egy bt.-nek két beltagja és egy kültagja van. A két beltag lehet-e egymásnak munkáltatója, köthetnek-e munkaszerződést a saját betéti társaságukkal?
3448. cikk / 3560 Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
3449. cikk / 3560 Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
3450. cikk / 3560 Kültag terhességi-gyermekágyi segélye
Kérdés: Egy betéti társaságnak két tagja van. A beltag személyesen közreműködik, a kültag az ügyvezető, és egy – nem a bt.-ből származó – korábbi főállású munkaviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ügyvezetői tisztséget ellenérték/díjazás nélkül végzi. Nem veszélyezteti-e a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot az a tény, hogy a kültag egyben a bt. ügyvezetője, bár nem személyesen közreműködő tag?
