Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...talán a végéről. A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Terhességi-gyermekágyi segély alapja

Kérdés: Hogyan befolyásolja a 2003. évben megállapítandó terhességi-gyermekágyi segély összegét, ha az igénylő 2002-ben hat hónapig passzív jogon táppénzben részesült? (Munkaviszonya előző munkahelyén 2002. február 28-án megszűnt, 2002. március 1-jétől keresőképtelen beteg, és 2002. augusztus 23-ig táppénzben részesült. 2002. augusztus 26-tól jelenleg is munkaviszonyban áll.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a levélíró a szülés várható időpontját nem közölte, konkrétan nem, csak a jogszabály általános ismertetésével tudunk válaszolni. Fő szabály szerint a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági munkás foglalkoztatása történhet határozott idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló Mtmód. rendelkezéseire. Ebben ugyanis konkrét megfogalmazást nyert a munkaviszonyra vonatkozóan is a kötelmi jogban egyébként eddig is érvényesülő elv: a tartalom elsődlegessége a formával szemben. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítését, ösztönzését célzó rendelkezésekkel számtalan jogszabály foglalkozik. Az általuk biztosított különféle kedvezmények teljes körű számbavételét, ismertetését kiadványunk terjedelmi korlátai nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...olvasónk előtt sem kétséges, hogy az érintett munkavállaló mindkét munkaviszonyában biztosítási kötelezettség alá tartozik, a jogviszonyok egyidejű fennállásától függetlenül. Erre tekintettel a biztosított bármelyik jogviszonyáról is legyen szó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem.Az Ftv. 40., illetve 41. §-ában előírt munkaadói és munkavállalói járulékot csak a munkaviszonyból származó jövedelem után kell leróni, tehát a tanulószerződés alapján fizetett díjazás után nem.Szintén nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet a válaszából: […] A Cst. alapján járó gyermeknevelési támogatás folyósításának tartama valóban nem minősül heti 36 órás foglalkoztatásnak, tehát e vállalkozó társadalombiztosítási jogállását tekintve főfoglalkozású, tevékenységét kezdő [Tbj-tv. 4. § ba) pontja] egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján nemcsak egy ügy ellátására, hanem folyamatos ügyellátásra is irányulhat, a Ptk. 475. § (1) bekezdése szerint – a munkaviszonyhoz hasonlóan – a megbízott is személyesen köteles ellátni a feladatát, a Ptk. 474. § (2) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szabadság mértékének kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani egy 48 éves munkavállaló éves szabadságát, aki cégünknél 2003. augusztus 21-től áll munkaviszonyban? Pótszabadság nincs.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 131. §-a értelmében az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A 20 munkanap alapszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címke:
1
339
340
341
361