3684 talált állásfoglalás a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.

Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2024. augusztus 4-től áll munkáltatója alkalmazásában, 2024. november 11-től veszélyeztetett terhességére tekintettel „9” kóddal keresőképtelen, és 2025. március 25-én szült? A munkavállaló 2024 júniusában fejezte be középiskolai tanulmányait, rövid munkaviszonyára tekintettel 2025. február 17-ig részesült táppénzben, és február 18-tól szünetel a biztosítása.

Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.

Kérdés: Terheli továbbra is a minimumközteher-fizetési kötelezettség az átalányadózó egyéni vállalkozót, ha közalkalmazotti jogviszonyt létesített heti 40 órában?

Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.

Kérdés: 2025-ben maximálisan mennyi bruttó jövedelmet szerezhet a heti 40 órás munkaviszonyban álló, táncművészeti életjáradékban részesülő saját jogú nyugdíjas munkavállaló?

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?

Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?