Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkaidejének csökkenése esetleg hatással lehet a másik foglalkoztatónál megvalósuló foglalkoztatásra, illetve a közterhek fizetésére, de nem zárja ki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását.Az Ekho-tv. 3. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
Kapcsolódó címke:

25 év alatti munkavállaló ekhós jövedelme

Kérdés: 15 százalék vagy 5,5 százalék ekhót kell levonnia a kifizetőnek a 25 év alatti munkavállalótól, aki a munkabére minimálbért meghaladó részére az ekho szerinti adózást választotta?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett magánszemély az Szja-tv. 29/F. szakaszában taglalt adókedvezményre jogosult, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabére éves szinten (a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a betegszabadságát, aki a kiállított orvosi igazolás szerint 2023. április 25-től keresőképtelen, és jelenleg is keresőképtelen állományban van? Beleszámít a betegszabadság tartamába a május 1-jei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a munkáltató, ha április 25-től május 2-ig betegszabadságot, május 3-tól táppénzt számolt, tekintettel arra, hogy 2023. január 9-től január 21-ig a munkavállalónak 10 munkanap betegszabadság elszámolásra került?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 126. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltatónak a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot kell kiadnia. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Örökbefogadói díj

Kérdés: Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?
Részlet a válaszából: […] Az örökbefogadói díj 2020. január 1-jétől állapítható meg. A jogosultság feltételei az Eb-tv. 42/H.§ -a alapján:– a gyermek által betöltött 2. (ikergyermek esetén 3.) életév,– a gyermek nevelésbe vétele napját megelőző két éven belül legalább 365 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki 2023 júniusában betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de továbbra is a rokkantsági ellátást kapja, mert annak összege kedvezőbb számára, mint az öregségi nyugdíj? Helyesen jár el a munkáltató, ha a továbbiakban kizárólag személyi jövedelemadót von a munkavállaló béréből?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása szerint abban az esetben sem minősül nyugdíjnak, ha a korhatárt betöltött személy számára kerül folyósításra. Ezért a munkavállalóra változatlanul kiterjed a biztosítás, és munkabérét a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Időskorúak járadékában részesülő munkavállaló

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni egy kft. újonnan belépett munkavállalójától abban az esetben, ha időskorúak járadékában részesül?
Részlet a válaszából: […] Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott szociális támogatás.A Szoc-tv. 32/B. szakasza alapján a járási hivatal időskorúak járadékát annak a személynek állapítja meg, akia) a reá irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Megbízott táppénzjogosultsága

Kérdés: Miként oldható fel a megbízási díjban részesülő munkavállaló biztosítási jogviszonyával és táppénzjogosultságával kapcsolatos alábbi probléma? A kifizető társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkezik, és megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy személyt folyamatosan. A megbízott havi megbízási díja 200 ezer forint, tehát a biztosítása minden hónapban fennáll. Az említett személy április hónap végén keresőképtelen lett, de erre a hónapra számfejtésre került számára a teljes megbízási díj, így táppénzre csak május hónaptól jogosult. Május hónapra viszont nem részesül megbízási díjban, így értelemszerűen a járulékalapot képező jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Abban az esetben viszont, ha nem terjed ki rá a biztosítás, táppénzre sem jogosult.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy folyamatos megbízási jogviszonyban áll a céggel, amely alapján – mivel a havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát – kiterjed rá a biztosítás.A Tbj-tv. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Dédunoka ápolási díja

Kérdés: Jogosult lehet fizetés nélküli szabadságra, illetve ápolási díjra a dédunoka, ha dédnagymamája folyamatos ápolását ő végzi?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós állampolgár foglalkoztatása két tagállamban

Kérdés: Valóban be kell jelentkeznie a cseh társadalombiztosítás rendszerébe a Magyarországon megszerzett jövedelemmel kapcsolatos közterhek bevallása és megfizetése érdekében annak a magyar cégnek, amely 10 hónapos határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztat egy cseh állampolgárt? A dolgozónak a hazájában is van munkaviszonya, amely alapján rendelkezik egy A1-es igazolással.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett munkavállaló és munkáltató a csehországi A1-es igazolás alapján Magyarországon mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.Ugyanakkor a 883/2004/EK rendelet vonatkozó előírásaival összhangban a munkavállalónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
1
53
54
55
403