Találati lista:
231. cikk / 866 Egy munkáltató, két munkaviszony
Kérdés: Létesíthető jogszerűen munkaviszony a gondnoki feladatok ellátására egy munkavállalóval abban az esetben, ha ugyanazzal a kft.-vel már érvényben van egy napi 8 órás munkaszerződése targoncás munkakörre? Abban az esetben, ha nincs jogi akadálya ennek a megoldásnak, hány órában foglalkoztatható a dolgozó?
232. cikk / 866 Munkavállaló foglalkoztatása szülési szabadság alatt
Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?
233. cikk / 866 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
234. cikk / 866 Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló
Kérdés: Milyen jogszabályi hely alapján és milyen közterheket kell megfizetni a jelenleg érvényben lévő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után, akikre vonatkozóan 2020. január 1-jétől sem a Tbj-tv., sem a Szakhoz-tv. nem tartalmaz előírásokat? Az iskola tájékoztatása szerint a már megkezdett tanulószerződések érvényben maradnak, a jogszabályok viszont csak a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
235. cikk / 866 Betéti társaság beltagjának jogviszonyai
Kérdés: Kell kötni külön munkaszerződést az ügyvezetésre egy betéti társaság beltagja részére abban az esetben, ha gyógyszerész munkakörben, heti 40 órás munkaviszonyban már dolgozik a cégben? Be kell jelenteni az ügyvezetést a 'T1041-es nyomtatványon?
236. cikk / 866 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Kell a kifizetett tandíj után közterheket fizetnie egy állatorvos cégének abban az esetben, ha tanulmányi szerződést köt egy egyetemistával a kolozsvári állatorvosi egyetemi tanulmányainak finanszírozására? A felek jelenleg semmilyen jogviszonyban nem állnak egymással, a tanulmányi szerződés értelmében az egyetemi hallgató a tanulmányai befejezése után munkát fog vállalni a vállalkozásban a szerződésben meghatározott időszakra. A hallgató a tanulmányai befejezéséig Romániában él.
237. cikk / 866 Ellátások koraszülött gyermek után
Kérdés: Valóban jogosult táppénzre gyermeke koraszülöttként történő ápolásának idejére az édesanya abban az esetben, ha 2017. december 4-től 2019. december 4-ig tartó határozott idejű munkaszerződésének fennállása alatt, 2019. november 24-én otthonában elesett, amelynek következtében november 25-én császármetszéssel megszületett az első gyermeke, akinek a várható születési ideje 2020. február 10. volt? A gyermek előreláthatólag január közepéig kórházi ellátásban fog részesülni. Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a határozott idő letelte után, vagy a táppénz ideje alatt a jogviszony továbbra is fennáll? Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az édesanya a gyermek után?
238. cikk / 866 Izraeli állampolgárságú ügyvezető-tulajdonos
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettsége egy most alapított egyszemélyes magyarországi kft. ügyvezető-tulajdonosának abban az esetben, ha izraeli állampolgár, és csak esetenként néhány napig intézi a cég ügyeit a helyszínen, egyébként nem tartózkodik Magyarországon, és még átmenetileg sem kíván itt letelepedni? A cég számítástechnikai programfejlesztéssel foglalkozik, az ügyvezető pedig heti 20 órás munkaviszonyban, jellemzően távmunkában látja el a feladatait. Az érintett a NAV-tól az adóazonosító jelét megkapta, az illetékes kormányhivatalnál viszont azt a tájékoztatást adták, hogy tajszámot csak letelepedési engedély és állandó lakcím birtokában igényelhet. Valóban nem kaphat tajszámot a munkaviszonyban álló tulajdonos? Fizethet munkabért a cég az ügyvezető számára, vagy ez csak magyarországi munkavégzés esetén lenne megoldható?
239. cikk / 866 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
240. cikk / 866 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
