76 cikk rendezése:
1. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
2. cikk / 76 Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya
Kérdés:
Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő – azonos tulajdonosi körrel rendelkező – kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
3. cikk / 76 Nyugdíjas munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet egy 1964-ben született férfi munkavállaló, aki hivatásos katona volt, de alkalmatlanná minősítették? Az I. fokú orvosi bizottság 2003. évi bemutatott véleménye alapján a dolgozó munkaképesség-csökkenése 40 százalékos, egy 2009. évi igazolás szerint pedig nyugdíjat kapott. Hogyan győződhet meg a munkáltató a nyugdíjas státusz fennállásáról?
4. cikk / 76 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
5. cikk / 76 Baleseti járadékban részesülő kisadózó vállalkozó
Kérdés: Milyen összegű tételes adó fizetésére kötelezett egy betéti társaság kisadózóként bejelentett beltagja, aki baleseti járadékot kap, 4. baleseti fokozatba tartozik, és munkaképesség-csökkenése 50 százalékos?
6. cikk / 76 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Kérdés:
Figyelembe vehető megváltozott munkaképességű foglalkoztatottként a rehabilitációs hozzájárulás megállapításakor az a két dolgozó, akik rendelkeznek súlyos fogyatékos minősítéssel, amin a szakorvosok a végleges állapotot tüntették fel?
7. cikk / 76 Megváltozott munkaképességű személy egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak, aki megváltozott munkaképességű személynek minősül, de semmilyen ellátást nem kap, és munkaviszonnyal sem rendelkezik?
8. cikk / 76 Ellátások visszamenőleges igénylése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra annak a személynek, aki keresőképtelensége miatt hosszú ideig táppénzen volt, közben az orvosa javaslatára elindította a munkaképesség csökkenésének megállapítására irányuló eljárást, a munkáltató kérésére a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, megigényelte a rokkantsági ellátást, amit jelenleg már folyósítanak is, és időközben az egészségbiztosítási pénztártól kapott egy levelet, amely szerint nem kap meg kb. egyhavi táppénzt, mert kimerítette a keretet? A munkavállaló korábban kérte a munkahelytől a táppénzjogosultság lejáratának időpontját, de csak arról kapott felvilágosítást, hogy mikortól volt táppénzen.
9. cikk / 76 20. életévét betöltött beteg gyermek családi pótléka
Kérdés: Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a 20. életévét betöltött beteg gyermekét egyedül nevelő szülő abban az esetben, ha a gyermek ez év júniusában sikeres érettségi vizsgát tett, és szeptembertől ugyanabban az iskolában tanul tovább? A gyermek után eddig magasabb összegű családi pótlékot kapott a szülő.
10. cikk / 76 Rehabilitációs Kártyával rendelkező munkavállaló
Kérdés: Elegendő bemutatni a Rehabilitációs Kártyát, és nyilvántartásba venni az adatait, vagy a foglalkoztatónál kell tartani a kártyát abban az esetben, ha egy rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalót figyelembe szeretnének venni létszámot csökkentő főként a rehabilitációshozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség megállapításánál?