Távmunka és home office

Kérdés: Van valamilyen különbség a távmunka és a home office között, vagy a két elnevezés ugyanazt takarja?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályozása.Az Mt. 196. §-ának (1) bekezdése rendelkezik a távmunkavégzés fogalmáról, mely szerint a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi, valamint a (2) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szakképzési munkaszerződés hatása a nyugdíjra

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a nyugdíj számítását, ha a munkáltató a saját dolgozói részére szakképzést indít, és néhány munkavállaló hosszú ideje fennálló napi 8 órás munkaviszonya egy 6 órás szakképzési munkaszerződéssé és egy 2 órás részmunkaidős munkaszerződéssé alakul át? A szakképzés egy évig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] ...az előírásnak megfelelően meghatározásra került a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő aránya. Az így módosított munkaszerződés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek.Összességében tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a több munkáltató által létesített munkaviszony egyetlen és fő szervező ereje a munkakör azonossága, a munkahely és a munkaidő vonatkozásában a jogszabály nem támaszt semmilyen speciális elvárást. Továbbá az Mt. Kommentárja alapján az Mt. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...útmutató 5. pontja szerint eltérő előírás híján az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.Mivel az Mm-tv. erre vonatkozóan nem tartalmaz külön rendelkezést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetve a családtámogatási ellátások tekintetében nincs.A heti 35 órás munkaviszony részmunkaidőnek minősül, aminek a nyugdíj-megállapítás során – bizonyos esetekben – lehet szerepe. Ha a részmunkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Táppénz részben ledolgozott munkanapra

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó már kimerítette, mert táppénzről csak ezt követően lehet szó.A dolgozó ebben az esetben nem egész napra, csak a le nem dolgozott munkaidőre jogosult táppénzre. Ez az ún. résztáppénzes nap.Az Eb-tv. 47. §-a szerint nem jár táppénz a táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rendkívüli munkaidő

Kérdés: Milyen esetekben rendelhető el rendkívüli munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli munkavégzés, azonban az Mt. rendelkezik olyan esetekről, amikor nincs erre lehetőség.Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidőnek minősül az a munkaidő, ami eltér a munkaidő-beosztástól, ami a munkaidőkereten felüli, ami az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés:

Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?

Részlet a válaszából: […] ...mindenben alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, ami azt is jelenti, hogy kötelező a munkabérfizetés. A munkaviszonynak nem kell teljes munkaidősnek lennie, a tevékenység végezhető részmunkaidőben is.Munkaviszony esetén a tényleges munkabérből le kell vonni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
1
6
7
8
122