Találati lista:
51. cikk / 1266 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
52. cikk / 1266 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
53. cikk / 1266 Nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése
Kérdés: Hogyan számít be a szolgálati időbe a változás, illetve éri valamilyen hátrány emiatt azt az önkormányzatnál munkaviszonyban álló dolgozót, aki a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíjazását szeretné kérni 2025. október végén, áprilistól azonban a napi 8 órás munkaideje napi 6 órás részmunkaidőre változik?
54. cikk / 1266 Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy időben mindkét foglalkoztató a munkavállaló után abban az esetben, ha az „A” kft.-nél 2024. május 22-én kezdődött munkaviszonyban csökken a munkaidő, a „B” kft.-nél pedig új munkaviszony kezdődik? Az új munkáltató megkapta a NAV értesítését arról, hogy a munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül 2024. május 22-től. A Szocho-tv. 11. §-ának (4) bekezdése viszont csak a foglalkoztatóváltásról rendelkezik.
55. cikk / 1266 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
56. cikk / 1266 Elvesztett tb-kiskönyv
Kérdés: A munkáltató többszöri költözése során elveszett a munkavállaló által átadott biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolványa. A munkáltató ennek tényét elismerte, majd ezt követően kiállított és átadott egy új igazolványt, mely azonban csak a most megszüntetett jogviszony bejegyzését tartalmazza. Miként pótolhatók az adatok, illetve a volt munkáltató vagy a munkavállaló kötelezettsége ezek beszerzése? Létezik valamilyen elektronikus felület a szükséges adatok hivatalos lekérdezésére?
57. cikk / 1266 Kisadózás közalkalmazotti jogviszony mellett
Kérdés: Lehet kataalany az az egyéni vállalkozó, aki 36 órát elérő közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, azaz a közalkalmazotti jogviszony „munkaviszonynak” minősül a Kata-tv. értelmében?
58. cikk / 1266 Alapbérbe épített pótlékok
Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.
59. cikk / 1266 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
60. cikk / 1266 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
