Találati lista:
11. cikk / 29 Készenléti díj
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét havibéres dolgozó esetén? Le kell vonni a készenléti díjból azt az időszakot, amikor a készenlét ideje alatt tényleges munkavégzés történt? A készenlét ideje alatt végzett munkára az alapbéren felül jár az 50 vagy 100 százalékos pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint?
12. cikk / 29 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
13. cikk / 29 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
14. cikk / 29 Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél
Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
15. cikk / 29 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkabére, pótlékai
Kérdés: Helyesen jár el az a hét minden napján 12.00 órától 24.00 óráig nyitva tartó bár és étterem funkciót betöltő vendéglátóüzletet üzemeltető vállalkozás, ahol a munkavállalók foglalkoztatása 3 havi munkaidőkeretben történik, a dolgozók nem jogosultak semmilyen pótlékra, viszont a minimálbéren felül egységesen – munkakörtől függetlenül – 10 000 forint juttatást kapnak?
16. cikk / 29 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
17. cikk / 29 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
18. cikk / 29 Munkavállaló lakhatásának megoldása szolgálati lakásban
Kérdés: Milyen jogszerű megoldás alkalmazható abban az esetben, ha egy munkáltató a főfoglalkozásban álló munkavállalója lakhatásának megoldására a tulajdonában álló szolgálati lakásban történő elhelyezésért heti 10 órás részmunkaidős munkaszerződést kötne házfelügyelői, takarítói munkakörre úgy, hogy a munkavállalót ne érje keresetveszteség? Betölthető két munkakör egy munkaszerződés alapján, vagy mindenképpen két szerződést kell kötni a munkavállalóval?
19. cikk / 29 Munkaidő-beosztás készítése
Kérdés: Kötelező-e előzetes munkaidő-beosztást készítenie a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozók egymás között beszélik meg a munkanapokat?
20. cikk / 29 Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése
Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
