Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
Részlet a válaszából: […] ...lesz. Mivel a biztosítottnak nincs ezen időtartamon belül 180 napi jövedelme, ezért a GYED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével kell megállapítani abban az esetben, ha a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári befizetésből havi 53 000 forint érték, együttes befizetés esetén a havi minimálbér 130 százalékát meg nem haladó összegű befizetés mentesül az adó alól, vagyis 68 900 forint.Az adómentes befizetés csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkenteni kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemmel.Amennyiben nincs meg a 180 napi rendszeres jövedelem (mint az esetünkben), a gyermekgondozási díj alapja egy naptári napra a minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Ha azonban a biztosítottnak van tényleges (egészségbiztosítási járulék alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a 2003. április 22-én kezdődött táppénz, a 2003. november 5-én kezdődött terhességi-gyermekágyi segély, és az azt követő gyermekgondozási díj alapja abban az esetben, ha a dolgozó az ellátás igénybevételét megelőzően az alábbi jövedelmekben részesült?2000. november 6-ától 2001. április 22-ig terhességi-gyermekágyi segély,2001. április 23-tól 2002. november 6-ig GYED,2002. november 7-től 2002. december 16-ig GYÁP,2002. december 17-től 2003. január 21-ig betegszabadság,2003. január 22-től 2003. március 31-ig táppénz,2003. április 1-jétől 2003. április 21-ig GYES.
Részlet a válaszából: […] ...folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér harmincadrészénél kedvezőbb.A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra a Tbj-tv. 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult, továbbá a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét elérő jövedelemmel rendelkezik, havonta, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Honorárium eho-ja

Kérdés: A honorárium után kell-e fizetni százalékos egészségügyi hozzájárulást abban az esetben, ha felhasználói szerződés alapján történik a szerzői díj kifizetése, és a személyes munkavégzés, illetve a honorárium aránya 20-80 százalék? A személyes munkavégzésért kifizetett díj esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása minden esetben megtörténik.
Részlet a válaszából: […] ...a személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem egy hónapra vetítve nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, akkor 29 százalék tb-járulék helyett ez után is a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell lerónia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak minősülő ügyvezető után – amennyiben nem rendelkezik másutt legalább heti 36 órás foglalkoztatással – legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] ...közös háztartásban élő – közeli hozzátartozója, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát.Ha a kérdésben szereplő személy megfelel ezeknek a kritériumoknak, akkor eltartottként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Járulékalap-nyilatkozat módosítása

Kérdés: Egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású vállalkozó 2004-re a minimálbérnél magasabb járulékalap után vállalta a társadalombiztosítási járulék megfizetését. Időközben egy társas vállalkozás ügyvezetője lett úgy, hogy megbízatását főállású munkaviszony keretében, egyéni vállalkozását pedig 40 órás munkaviszonya mellett látja el. Lehetővé teszi-e jogszabály a Tbj-tv. 29/A. §-a szerinti járulékalap-nyilatkozat módosítását?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. § (6) bekezdése értelmében, amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik legalább heti 36 órát elérő (akár több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból származó) foglalkoztatással, járulékalapja az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
1
183
184
185
202