Találati lista:
121. cikk / 414 Németországban élő mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Belföldinek minősül a Tbj-tv. alkalmazásában egy Németországban élő és dolgozó biztosított – igazolással rendelkező – személy, aki Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a magyarországi őstermelői jövedelme után?
122. cikk / 414 Felszolgálási díj II.
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
123. cikk / 414 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
124. cikk / 414 Veszélyhelyzettel összefüggő ingyenes juttatás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalója, valamint annak gyermeke részére is juttat egy-egy laptopot otthoni munkavégzésre, illetve az otthoni tanulás elősegítésére? A laptopok az érintettek tulajdonába kerülnek, a veszélyhelyzet elmúltával azokat nem kell visszaadni, és magáncélra is használhatók.
125. cikk / 414 Mentesített kisadózó
Kérdés: Meg kell fizetnie a tételes adót egy kisadózó vállalkozásnak abban az esetben, ha többféle tevékenysége van, és ebből csak egy tevékenységet mentesít a 61/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (8) bekezdése? A tételes adófizetés alóli mentesség esetén kell vizsgálni a főfoglalkozást?
126. cikk / 414 Járulékkedvezmények veszélyhelyzet miatt
Kérdés: Élhet a járulékmentességgel az a 15 éve működő kft., amely az elmúlt évek alatt több tevékenységgel is foglalkozott, a fő tevékenységi köre a TEÁOR-besorolás szerint 4729 egyéb élelmiszer-kiskereskedelem, de az utóbbi 8 évben már kizárólag egy fagylaltozót üzemeltet fix telephelyen, amely ténylegesen az 5610-es TEÁOR alá tartozik? A fagylaltozó minden évben október 1-jétől április 30-ig zárva tart, árbevételének több mint 90 százaléka évek óta az 5610-es TEÁOR alá tartozó tevékenységből származik, amely viszont eddig nem szerepelt a tevékenységi körei között, csak a rendelet hatálybalépését követően, 2020. április 15-én jelentette be.
127. cikk / 414 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
128. cikk / 414 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
129. cikk / 414 Biztosítás GYES-en lévő kismama külföldi tartózkodása alatt
Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítása abban az esetben, ha a GYES-ellátás folyósításának ideje alatt egy évre kiköltözik a gyermekével a Brüsszelben dolgozó férjéhez, és ezalatt az ellátás folyósításának felfüggesztését kéri? Az édesanya a külföldi tartózkodás során a másik tagállamban megigényelte a családi ellátást.
130. cikk / 414 Letiltás összege
Kérdés: A munkavállaló munkabérét érintően a korábbiaktól eltérő, új típusú munkabérletiltást adott ki az önálló bírósági végrehajtó. A munkabérletiltásban meglepő módon a végrehajtó nem tüntette fel, hogy a letiltás során a munkáltató korlátlanul vonja végrehajtás alá az adós munkabérének azt a részét, amely meghaladja az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét. Ebben az esetben mellőzhető ez a rendkívül radikális intézkedés, vagy a munkáltatónak a letiltás során ezt a felhívás hiányában is alkalmazni kell?
