Jogosultság fogyatékossági támogatásra

Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra egy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személy?
Részlet a válaszából: […] A fogyatékossági támogatás igénylésével, folyósításával, megszűnésével kapcsolatos eljárást a Fogy-tv., valamint a 141/2000. Korm. rendelet alapján kell lefolytatni. Az említett szabályozás alapján diabéteszben, vagyis cukorbetegségben szenvedő személyek részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

GYES-jogosultság beteg gyermek után

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen formában GYES-re a szülő a beteg gyermeke után, aki nemrégiben már elmúlt 3 éves, de a betegsége miatt nem vihető közösségbe?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek hároméves kora után a gyermek betegsége esetén vehető igénybe, amennyiben ez olyan mértékű, hogy a kezelőorvos igazolást állít ki róla. A másik járható út a méltányossági kérelem benyújtása, ez azokban az esetekben lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Jogosultság fogyatékossági támogatásra

Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra az a személy, aki schizotypiás rendellenességben szenved, egyéb betegségei miatt rokkantnyugdíjas lett, majd az újabb komplex orvosi vizsgálat az egészségi állapotát 47 százalékos mértékűnek értékelte, amely alapján a C2 minősítési csoportba sorolták, és 2016. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap havi 76 630 forint összegben? A következő felülvizsgálat ideje 2020 novemberében lesz.
Részlet a válaszából: […] A fogyatékossági támogatás igénylésével, folyósításával, megszűnésével kapcsolatos eljárást a Fogy-tv., valamint a 141/2000. Korm. rendelet alapján kell lefolytatni. Fogyatékossági támogatásra jogosult a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Elvált szülő pótszabadsága

Kérdés: Jogosult lesz a gyermekek után járó pótszabadságra egy elvált munkavállaló abban az esetben, ha a gyermekeket közös felügyelettel helyezték el, életvitelszerűen továbbra is együtt fognak élni, és a szülők közösen gondoskodnak róluk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. gyermek után járó pótszabadságra vonatkozó hatályos rendelkezései alapján a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabba) egy gyermeke után kettő,b) két gyermeke után négy,c) kettőnél több gyermeke után összesen hétmunkanap pótszabadság jár. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Fogyatékossági támogatás iránti igény elutasítása

Kérdés: Jogosan utasították el a fogyatékossági támogatás iránti igényt annak a szellemi hátránnyal született gyermeknek az esetében, aki betöltötte a 18. életévét, és jelenleg alapösszegű családi pótlékot kap?
Részlet a válaszából: […] Nagyon ritka az olyan eset, amikor egy gyermek nem jogosult magasabb összegű családi pótlékra betegsége miatt, vagy azt egyszerűen nem igényelték meg utána, de fogyatékossági támogatásra jogot ad az állapota.Emelt összegű családi pótlék azokban az esetekben jár, ha a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

20. életévét betöltött beteg gyermek családi pótléka

Kérdés: Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a 20. életévét betöltött beteg gyermekét egyedül nevelő szülő abban az esetben, ha a gyermek ez év júniusában sikeres érettségi vizsgát tett, és szeptembertől ugyanabban az iskolában tanul tovább? A gyermek után eddig magasabb összegű családi pótlékot kapott a szülő.
Részlet a válaszából: […] Az első tisztázandó kérdés, hogy mikor jogosít egy gyermek (személy) magasabb összegű családi pótlékra? A válasz első ránézésre egyszerű: ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos az a 18. életév alatti gyermek, aki külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Gyámolt gyermek nagykorúvá válása

Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A Cst. lehetőséget ad arra, hogy a saját háztartásban élő gyermeket, amennyiben az egyéb feltételek adottak, a gyermekszámba beszámítsák, mikor a családi pótlék összegét megállapítják. Családi pótlékot kizárólag a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, a szülővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Családi pótlék nyári szünidőre

Kérdés: Valóban jár a családi pótlék a nyári szünidőre az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább? Mit kell tenniük a szülőknek annak érdekében, hogy biztosan megkapják az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlék sem a korábbi, sem a jelenlegi jogszabály alapján nem állapítható meg felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel. A főiskolai, egyetemi hallgatókkal kapcsolatos családtámogatási szabályozás azonban nemrégiben valóban kissé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Jogosultság gyógyszertámogatásra

Kérdés: Jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki saját jogán családi pótlékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A gyógyszertámogatás alatt, melyet a kérdés tartalmaz, minden bizonnyal a közgyógyellátásra való jogosultságot kell érteni, hiszen a gyógyszer és a családi pótlék között kizárólag ez az egy összekötő kapocs létezik. Ezek alapján nézzük meg először, hogy kik azok, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Külföldön élő személy családi pótléka

Kérdés: Van valamilyen teendője annak a személynek, aki már hosszabb ideje külföldön él, de a családi pótlékot még mindig kapja Magyarországról, és ez alatt az idő alatt semmilyen igazolást nem kért tőle a folyósító? Hibás ez az eljárás, illetve követett el valamilyen hibát a kérelmező?
Részlet a válaszából: […] Az ügy teljes ismerete nélkül, minden kétséget kizáróan nem lehet megmondani, hogy mi történt, de nagy a valószínűsége annak, hogy vagy a kérelmező, vagy a folyósító szerv hibázott. Ebből egyenesen következik az is, hogy a szerv vagy az igénylő anyagi felelősséggel tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
1
3
4
5
9