Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...balesetet elismerő határozat kiadásáig, "4"-es kód), a terhesség-szülés miatt csecsemőgondozási díjra nem jogosult keresőképtelen kismama részére kifizetett ("6"-os kód), és közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltott, hatóságilag elkülönített, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Ellátások alapja második gyermek születésekor

Kérdés: Mi a táppénz alapja 2018-ban annak a kismamának, aki 2013-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2016. május 2-től 2016. augusztus 2-ig táppénzt, 2016. augusztus 3-tól 2017. január 17-ig CSED-et, 2017. január 18-tól 2018. augusztus 2-ig GYED-et kapott, 2018. augusztus 3-tól GYES-en van, és második gyermeke születéséig (ami 2018 novemberére várható) táppénzen lesz? A munkavállaló besorolási bére 160 000 forint/hó, a táppénz napi átlaga pedig 5247,30 forint volt. Szülés után mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a részletekbe bonyolódnánk, egy lényeges dolgot kell rendezni. Az Eb-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján, az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) és táppénzre is jogosult, választása szerint csak az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Munkavégzés táppénz folyósítása alatt

Kérdés: Létesíthet új munkaviszonyt, illetve dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatottként egy másik munkáltatónál másik munkakörben az a munkavállaló, aki a főállásában keresőképtelen "9"-es kóddal a veszélyeztetett terhessége miatt? Tiltja bármilyen jogszabály ezt a megoldást?
Részlet a válaszából: […] ...meg az orvos. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a főfoglalkozású munkáltatójánál betöltött munkakörében keresőképtelen. Amennyiben a kismama munkaalkalmasság tekintetében foglalkoztatható a másik munkáltatónál más munkakörben, az alkalmazását nem zárja ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Szüléshez kapcsolódó ellátások határozott idejű munkaviszony lejárta esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re, illetve GYED-re a kismama az alábbi esetben? A munkavállaló 2016. október 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, illetve 2017. augusztus 1-jétől 2018. július 29-ig egy másik munkáltatónál is rendelkezik egy szerződéses munkaviszonnyal. A szülés várható időpontja 2018. augusztus 17., 2016. július 1-jétől "9"-es kóddal keresőképtelen állományban van, mindkét jogviszonya alapján táppénzben részesül, de a szerződéses jogviszonya lejártával természetesen az egyik táppénzjogosultsága is megszűnik. Jelenlegi munkaviszonya előtt 2015. augusztus 3-tól 2016. augusztus 31-ig a dolgozónak szintén volt egy határozott idejű szerződéses munkaviszonya ugyanannál a munkáltatónál.
Részlet a válaszából: […] ...kismamának egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Ebben az esetben az ellátásokra való jogosultságot, illetve az ellátások összegét jogviszonyonként kell elbírálni.A táppénzre való jogosultságnál valóban figyelembe kell venni, hogy a táppénz csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] ...8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Tehát függetlenül attól, hogy a kismama munkaviszonya fennáll, a fizetés nélküli szabadság kezdőnapjától szünetel a biztosítása.Ápolási díjban részesülőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy, és a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy. Ennek alapján a kismama biztosítása 2017. november 10-től 2018. január 26-ig állt, majd 2018. február 3-tól áll fenn. A?biztosításban töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés: Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.
Részlet a válaszából: […] ...átadja a kedvezmény érvényesítésének jogát (pl. szülőnek, házastársnak). Ez alapján például azok a nyugdíjasok vagy CSED-en lévő kismamák, akiknek az ellátáson kívül nincs más bevételük, nem vehetik igénybe a kedvezményt, hiszen tőlük nem vonnak adót. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
Részlet a válaszából: […] ...dokumentáció alapján indokolt, az ellenőrző főorvos 30 napra visszamenőlegesen igazolhatja a keresőképtelenséget (Eb-tv. 45. §). A?kismamának módjában állt a háziorvosnak bemutatni a 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolványt a visszamenőleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Kisadózó vállalkozó jogállása

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és ez idő alatt hozta létre a vállalkozását? A havi 25 ezer vagy a havi 50 ezer forint összegű tételes adót kell megfizetni a GYED, illetve annak lejártát követően a GYES folyósításának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani [Kata-tv. 2. § 8/a) pontja]. A GYED-en, illetőleg GYES-en lévő kismama, amennyiben egyéni vállalkozóként a Kata-tv. szerinti adózást választja, akkor a főállású kisadózóra előírt havi 50 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

GYED-en lévő munkavállaló átvétele jogutódlással

Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy GYED-en lévő kismamát egy másik cég jogutódlással át szeretne venni, és jelenlegi munkahelye nem társadalombiztosítási kifizetőhely, az átvevő cég azonban igen? A munkavállaló a GYED mellett nem végez munkát.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkezett változásra (munkáltatói jogutódlás) vonatkozó szabályok az Mt. hatáskörébe tartoznak. Lényeges, hogy a változás a munkaviszonyt nem érinti, azaz nem szünteti meg, vagyis az átadóval létesített munkaviszony az átvevőnél folytatódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
1
7
8
9
21