Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] Általában a bérpótlék az átlagostól eltérő feltételek közöttvégzett munkáért járó ellenszolgáltatás. Bérpótlék általában akkor állapíthatómeg, ha a munkavállaló különleges helyen, kedvezőtlen feltételek, vagyáltalában szokásos munkaidő-beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Belépés napján kilépő munkavállaló kilépési okmányai

Kérdés: Ki kell-e állítani a kilépőpapírokat annak a munkavállalónak a részére, aki belép a munkáltatóhoz, bejelentése megtörténik, de másnap nem veszi fel a munkát, így a bejelentés napjával azonos napon a kijelentése is megtörténik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. vonatkozó szabálya szerint a munkaviszony kezdete amunkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésbenhatározzák meg. Ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaponkell a munkavállalót munkába állítani. Amennyiben a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Bérletjuttatás elszámolása kilépő dolgozó esetén

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?
Részlet a válaszából: […] A válasz megfejtéséhez az Szja-tv. 10. §-ából kiindulvajuthatunk el, melynek értelmezését az AEÉ 2004. évi 10. számában megjelentadózói kérdésre adott válasz is segíti.Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése szerint béren kívülijuttatásnak az adóévben biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején

Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazása miatt kilépő munkavállaló számára járó, szabadságmegváltás címén kifizetett összegből egyéni járulékot nem kell vonni. Ennek oka az, hogy a járulék levonásánál és fizetésénél a kifizetés időpontjában érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
1
2