tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott GYES-en lévő munkavállaló felmondása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]önmagában nem adhat okot, hogy a gyermek év közben született, illetve év közben tölti be a tizenhatodik életévét. A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Fentiek alapján a munkavállalót megilleti: - a 2004. évre járó, de ki nem adott szabadság; - a 2005. évre járó szabadság a született gyermek után járó 2 nap pótszabadságot is beleszámítva (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, hogy azt ő veszi igénybe); - a 2006. január 1-jétől június 21-ig, és 2006. december 1-jétől december 31-ig terjedő időkre időarányosan kiszámított szabadság, az ikergyermekek születésére tekintettel hét munkanap gyermekek utáni pótszabadsággal kell számolni (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, hogy azt ő veszi igénybe), de az arányosításnál ezt is számba kell venni; - 2007. teljes évére járó szabadság (7 nap gyermekek után igénybe vett pótszabadság figyelembevételével); - 2008. január 1-jétől május 18-ig terjedő időre időarányosan kiszámított szabadság (a gyermekek után igénybe vett hét nap pótszabadságot is számba kell venni az arányosításkor); - a felmondási időre, a felmondási idő előtt, alatt természetben kiadott szabadság idejére járó szabadság. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig végig fizetés nélküli szabadságon van, a felmondási időre szabadság nem illeti meg. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban semmiképpen nem haladhatja meg. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött - három év után öt nappal, - öt év után tizenöt nappal, - nyolc év után húsz nappal, - tíz év után huszonöt nappal, - tizenöt év után harminc nappal, - tizennyolc év után negyven nappal, - húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A fenti felsorolás a törvényi minimumot tartalmazza, ettől akár a kollektív szerződés, akár a felek megállapodása is kedvezőbb mértéket állapíthat meg. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele, de a munkáltató természetesen a felmondási idő teljes tartamára is felmentheti a dolgozót a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A felmentési idő tartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. A kérdésbeli munkavállaló esetében fennállhat az az eset, hogy a felmondási idő teljes tartama alatt továbbra is fizetés nélküli szabadságon van. A felmondási idő alatt emiatt nem áll fenn munkavégzési kötelezettsége, így a felmondási időre sem munkabér, sem átlagkereset nem illeti meg. Ebből következik az is, hogy a munkavállalót erre az időre szabadság sem illeti meg, mivel átlagkereset-fizetésben nem részesül, valamint a munkaviszony szünetelésének időtartamára járó szabadságra való jogosultság egyéb feltételei sem állnak fenn. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató nem adhatja ki a munkavállaló szabadságát. A szabadság természetben történő kiadására akkor nyílik lehetőség, ha a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabadság megszakítását. Ilyenkor a fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató a munkavállaló részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3533