Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez először is azt kell megnéznünk, hogy létezik-e bármilyen jogszabály vagy kizáró ok arra vonatkozóan, hogy az érintett kettős állampolgárságú ügyvezető jogviszonyát ugyanolyan feltételekkel bíráljuk el, mintha kizárólag Magyarországon végezne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Biztosítás többes jogviszonyban

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy egyszemélyes kft. tagjára, aki egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, az őstermelői jogviszonyában terjedjen ki a biztosítás?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem terjed ki a biztosítás, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kamatkedvezmény jövedelemváltozása

Kérdés: Hogyan változik a kamatkedvezményből származó jövedelem adózása 2019-ben annak kft.-tagnak az esetében, aki a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkezik a cégben, társas vállalkozóként működik közre a vállalkozás tevékenységében, egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, és 2018-ban kamatmentes kölcsönt igényelt és kapott a kft.-ből?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72. §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik akkor, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat öt százalékkal növelt összegének megfelelő kamatot nem számítja fel a magánszemélynek nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultságnak egyik feltétele valóban az, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet [2011. évi CXCI. tv. 2. § (1) bekezdés b) pontja], legalábbis azon a napon, amely naptól az ellátás folyósítását kéri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Tagi kölcsön kamatának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a forráshiánnyal küzdő gazdasági társaságok tulajdonosai külső forrásbevonás nélkül is segítséget tudjanak nyújtani saját jövedelmük igénybevételével. A tagi kölcsön felvételéről a taggyűlésnek kell határozatot hoznia, melyben be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem munkaviszonyban álló dolgozóról, hanem társas vállalkozóról van szó, akinek jogviszonyát a nyugdíjazás érdekében a jelen szabályok szerint sem kell megszüntetni, ezért jogviszonya folyamatos maradhat. Ebben az esetben mindössze annyi történik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Személyesen nem közreműködő kft.-tag

Kérdés: Be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, illetve kell fizetnie valamilyen közterhet a tagsági viszonya alapján egy kft. tagjának abban az esetben, ha személyes közreműködést nem végez, az ügyvezetést nem ő látja el, és Németországban rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A T1041-es nyomtatvány alapvetően a biztosítottakra vonatkozó bejelentésre szolgál, de a kérdésben említett személynek a kft. tagsága alapján két okból sem áll fenn a biztosítási kötelezettsége.Egyrészt a kft.-nek nem ügyvezetője, nem végez munkát (és feltehetőleg nincs is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az információ ebben az esetben véleményünk szerint helytelen volt, a kft. tagja nyugodtan végezheti továbbra is heti 2 órás munkaviszonyban a tevékenységét.A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.
1
5
6
7
23