Szolgálati idő elismerése

Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
Részlet a válaszából: […] Az állami adóhatóság az egyéni vállalkozók, illetőleg a Tbj-tv. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (együtt: járulékfizetésre kötelezettek) 1999. január 1-je előtt vezetett járulék-folyószámla egyenlegéről 1999. július 31-ig értesítést adott ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Adózók minősítése

Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] Valóban az Art. 2016. január 1-jén bevezetett új szabályai alapján az adózók minősítését az első negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján áprilisban elvégzi a NAV, és mivel május elsejétől hatályba lép az új rendszer, a besorolásnak megfelelő státuszok is ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Társadalombiztosítási ellenőrzés által feltárt hiányosság kamata, közterhei

Kérdés: Milyen kamatot kell felszámítani abban az esetben, ha a társadalombiztosítási ellenőrzés hiányosságot tárt fel, amelynek megtörtént a javítása? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés erre vonatkozóan csak utalást tartalmaz, de nagy valószínűséggel az Eb-tv. 69. §-a alapján kifizetendő kamatról van szó. Az említett jogszabályi hely szerint, amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhely (vagy az egészségbiztosítási szerv, de ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Termőföld bérbeadásának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki nagy területű termőföldet örökölt, de egyáltalán nem ért a mezőgazdasághoz, ezért hosszú távra bérbe szeretné adni a földjét?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 53. pontja szerint termőföld haszonbérbe adásának minősül a magánszemély tulajdonos vagy a haszonélvező által a földterület, illetve halastó írásbeli szerződéssel, díj ellenében történő bérbeadása mező-, erdőgazdasági, illetve halászati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Késedelmi pótlék és mulasztási bírság elengedése

Kérdés: Kérheti a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság elengedését egy kft. abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelen állapotba került, de szeretne tovább működni, mert folyamatban lévő szerződései vannak, alkalmazottakat foglalkoztat, és van remény a likviditásának helyreállítására?
Részlet a válaszából: […] A törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] Nem helyes a foglalkoztató eljárása, ugyanis a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Pótkiutalás

Kérdés: Össze kell számítani, vagy külön-külön kell figyelembe venni a pótkiutalások összegét abban az esetben, ha egy dolgozó egy éven belül több alkalommal részesült társadalombiztosítási ellátásban ugyanazon tévesen megállapított ellátási alap után? Egy ellenőrzés megállapította, hogy több dolgozó esetében a tévesen megállapított osztószám miatt át kell számolni az ellátások összegét. A pótkiutalások összege egyenként nem haladja meg az 500 forintot, de összeszámítva már igen.
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzés által előírt feladatokat a kifizetőhelynek teljesíteni kell. Amennyiben a téves osztószám megállapítása miatt az ellátásokat át kell számolni, ezt a feladatot el kell végezni. Ha az átszámolást követően táppénzkülönbözet jár a dolgozónak, azt ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozók esetében 2010-től bevezetésre került akivétkiegészítés, személyes közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Fizetési könnyítés engedélyezése

Kérdés: Kérheti-e egy nehéz anyagi helyzetbe került kft. a köztehertartozás egy részének elengedését az APEH-től?
Részlet a válaszából: […] Az APEH részletes leírást adott ki a témában, amelyben azalábbi tájékoztatást nyújtja: A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok éskötelezettségek közé tartozik, hogy "országunk minden állampolgára kötelesjövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Táppénzkülönbözet visszamenőleges kifizetése

Kérdés: Visszamenőleg hány hónapra lehet kifizetni a táppénzkülönbözetet abban az esetben, ha a munkáltató ellenőrizte a megállapításokat, és a dolgozónak különbözet járna?
Részlet a válaszából: […] Ha a kifizetőhely az ellenőrzése során megállapítja, hogy azigénylő tévesen alacsonyabb összegű pénzbeli ellátásban részesült, a hibafelfedezésétől számított 5 éven belül a ténylegesen járó összeget (akülönbözetet) utólag ki kell fizetni részére.Felhívjuk azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.