Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] A bedolgozói jogviszonyra, a bedolgozói jogviszony alanyaira a foglalkoztatóra, a bedolgozóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 24/1994. Korm. rendelet tartalmazza. A bedolgozók foglalkoztatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 57. §-a rendelkezik a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésének egyes feltételeiről, így kijelöli a végelszámolóként szóba jöhető személyek körét, továbbá a Cstv. szabályozási körébe utalja a részletek kidolgozását. A Cstv. tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Szabadság kiadása közalkalmazottnak

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartamára többek között az alábbi esetekben jár szabadság: a szülési szabadság időtartamára, a 14. éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Passzív jogú táppénz

Kérdés: A dolgozó munkaviszonyának megszűnését követően 2003. január 20-tól táppénzben részesül. A folyamatos biztosítási idejére tekintettel 2003. augusztus 22-én lejár a táppénzjogosultsága. 2003. június 30-ig 162 napig részesül táppénzben. Az új rendelet alapján jogosult-e 2003. augusztus 22-ig táppénzre?
Részlet a válaszából: […] Igen, jogosult.A 2003. július 1-jétől hatályos szabályozás szerint, ha a biztosított jogviszonya megszűnt, a jogviszony megszűnését követően táppénzre már csak 180 napig jogosult. Jelen esetben a folyamatos biztosítási idő határozza meg a táppénzjogosultság időtartamát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A 2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Utólag kifizetett megbízási díj

Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
Részlet a válaszából: […] Rendszeresen visszatérő jogalkalmazási problémát jelent az egyik évről (évekről) a másikra áthúzódó jogviszonyok, illetőleg e jogviszonyok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmek esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása. A helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Passzív táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a biztosítási jogviszony megszűnése miatt 2002. december 1-jétől jogosult táppénzre. A keresőképtelenség első napjától a biztosítási jogviszony megszűnéséig – munkaviszony esetén – betegszabadságra jogosult. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az egyénijárulék-fizetési kötelezettség problémáját két jogszabályi hely segítségül hívásával tudjuk egyértelműen megoldani: a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
46
47
48