Ellátások munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 5 éve dolgozott egy cégnél, amely 2016. június 30-án jogutód nélkül megszűnt, így a dolgozó munkaviszonya is megszűnt, de 2016. április 13-tól munkahelyi baleset következtében keresőképtelensége miatt táppénzben részesül, 2016. augusztus 29-re ismételt műtétre van előjegyezve, és a második gyermekét 2016. október 10-re várja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Először nézzük meg, hogy a munkavállaló a jogviszony – biztosítás – megszűnését követően jogosult-e baleseti táppénzre. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre, és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül egy évig jár. Ellentétben a táppénzzel, a baleseti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 9.

Adózók minősítése

Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban az Art. 2016. január 1-jén bevezetett új szabályai alapján az adózók minősítését az első negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján áprilisban elvégzi a NAV, és mivel május elsejétől hatályba lép az új rendszer, a besorolásnak megfelelő státuszok is ettől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után

Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egy­éves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A végkielégítés és a szabadság pénzbeli megváltása is munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmények. Ahhoz tehát, hogy felmerüljön a tartós keresőképtelenségből visszatérő munkavállalót érintően a végkielégítés-fizetés, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 26.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen jogcímen szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2013. március hónaptól a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül, és 2013. szeptember hónaptól kezdődően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített takarító munkakörben teljes munkaidős foglalkoztatás keretében? Milyen jogcímen és milyen mértékű juttatások illetik meg az érintett munkavállalót a munkaviszonya megszüntetésével összefüggésben? Az érintett munkavállaló egyebekben munkabérelőleg címén 80 000 forint összeget vett fel 8 hónapos részletekben történő visszafizetési kötelezettség mellett, amely munkabérelőlegből 40 000 forint összeget fizetett vissza, a fennálló hátraléka tehát 40 000 forint. Levonhatja a munkáltató a munkavállaló tartozását a munkabéréből, ha igen, milyen jogcímen, milyen mértékig?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered.A munkabérből történő levonás egyéb feltételeire (a levonható bér mértékére stb.) bírósági végrehajtás rendelkezéseit kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 12.

1954-ben született férfi

Kérdés: Mikor igényelhet nyugellátást, illetve milyen lehetőségei vannak annak az 1954-ben született férfinak, akinek a jelenlegi munkahelye hamarosan meg fog szűnni, és nem bízik abban, hogy könnyen talál munkát? Létezik még a védett kor intézménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] Létezik még az úgynevezett védett kor, a munkavállalót – meghatározott keretek között – jelenleg is megilleti a felmondási védelem, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti. A felmondási védelem azonban nem vonatkozik arra az esetre, amikor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 10.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az arányosan járó és még ki nem vett szabadság összegét egy heti 40 órás munkaviszonyban álló, havidíjas munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor? Mi lesz a távolléti díj alapja és a havi osztószám ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A szabadság idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg, ebből következően a szabadságmegváltás összegét is a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 14.
Kapcsolódó címke:

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekkel jár egy 9 éve a cégnél dolgozó munkavállaló kérésére külföldi munkavégzés miatt engedélyezett 4 hónapos fizetés nélküli szabadság? A dolgozó erre az időszakra megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Hogyan kell elszámolni a felmondási időt és a végkielégítést a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén? Köteles a cég ugyanabban a munkakörben, munkabérrel, munkaidőben foglalkoztatni, mint a fizetés nélküli szabadság előtt? A munkavállaló a kérelmében nem tért ki ezekre a kérdésekre.
Részlet az állásfoglalásából: […] A fizetés nélküli szabadságnak kétféle esete lehetséges. Az egyik az, amikor az a munkavállalónak alanyi jogon jár, vagyis a munkáltató köteles a munkavállaló kérelmére, bejelentésére fizetés nélküli szabadságot biztosítani. Az Mt. rendelkezései alapján a munkavállalót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 28.
Kapcsolódó címke:

Túlvett szabadság

Kérdés: Továbbra is igaz, hogy a munkáltató nem vonhatja le a túlvett szabadságra járó bért abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor kiderül, hogy több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna? Használható ebben az esetben az Mt. 121. §-ának (1) bekezdése, 95. §-ának (5) bekezdése, 155. §-ának (4) bekezdése, 156. §-ának (2) és (4) bekezdései, valamint a 161. §-ának (2) bekezdése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A régi Mt. 2012. december 31-ig hatályos 136. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas végelszámoló megbízási díja

Kérdés: Lemondhat a megbízási díjáról a nyugdíjas végelszámoló, aki nem tagja a társaságnak? A végelszámolást végző személy eddig rendelkezett egy másik cégnél heti 40 órás munkaviszonnyal, a végelszámolás alatt álló társaságnál pedig megbízási szerződés alapján havi 5000 forint összegű díjazásban részesült, most azonban 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjba vonult, és le kíván mondani a megbízási díjáról, tekintettel arra, hogy a cégnek semmilyen bevétele nincs, a költségeit tagi kölcsönből fedezi.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésbeli végelszámoló a havi 5000 forint díjazással járó megbízási jogviszonya alapján nem tartozik biztosítási kötelezettség alá [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésének g) pontja], ezért utána a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. szeptember 24.

Speciális foglalkoztatási formák

Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. módosítása nyomán 2012. július 1-jétől három új, addig nem szabályozott foglalkoztatási forma is bevezetésre került:1. Behívás alapján történő munkavégzés2. Munkakörmegosztás3. Több munkáltató által létesített munkaviszony1. Munkavégzés behívás alapján (Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 21.
1
…
3
4
5
…
10