Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen értelmezi a szabályokat az a mezőgazdasági őstermelő, aki havi 50 ezer forint alapján fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hogy az 1958-as bevallásban nem kell szociális hozzájárulási adót megállapítania, illetve amennyiben 2019-ben a jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor évi 600 ezer forintos járulékalapra tekintettel lényegében 0 forint lesz a szociálishozzájárulásiadó-alapja?
Részlet a válaszából: […] ...választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelőről van) tárgyévi bevételének 4 százaléka, csökkentve a tárgyévi Tbj-tv. szerinti járulékalapját képező összeggel.Ez 4 millió forint körüli bevétellel számolva (amit esetleg növelhet a támogatás összege) valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] ...szépen az észrevételt!A Tbj-tv. R. 4/A. szakaszának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett a vállalkozásában havi rendszerességgel maximum 223 500-120 000 = 103 500 forintot szerezhet.Kisadózó vállalkozás esetén járulékalapot képező jövedelemként a havonta fizetendő adóhoz, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójához kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál kizárólag az egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni.Az osztalék nem képez járulékalapot, tehát nem tartozik ebbe a körbe.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az egyszeri nagyobb összegű kifizetés, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...alkotás hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.A járulékalap megállapításakor tehát kizárólag a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban megszűnt a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója? Változtak ezzel összefüggésben a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is?
Részlet a válaszából: […] ...választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,csökkentve a tárgyévi Tbj-tv. szerinti járulékalapját képező összeggel5.nem biztosított mezőgazdasági őstermelő– a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséget a Tbj-tv. alapján kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] ...egyike a törvény 1. §-ának (3) bekezdése értelmében az olyan jövedelem, amely a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja alapján járulékalapot képez. A jogszabály alapján, amennyiben nincs az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vehető jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal egészíti ki, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Őstermelő járulékalapja

Kérdés: Elegendő a minimálbér alapulvételével megfizetnie a járulékokat annak az őstermelőnek, akinek az előző évi bevétele 20 százalékának egy tizenketted része magasabb összeg, mint a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] ...30/A. §-ának (2) bekezdése hatálya alá tartozik], viszont a jogszabály alapján járó támogatásokkal megállapított – ? és a járulékalap meghatározásánál figyelembe veen-dő ? – bevétele 8 millió forintnál (egészen pontosan 8 ? 940 ? 000 forintnál) magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
29
30
31
120