Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A főfoglalkozású – többes jogviszonyban nem álló – társas vállalkozó biztosított járulékalapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...is nélkülözhetetlen – lépés az adóelőleg szempontjából figyelembe veendő jövedelem megállapítása, amely egyben az érintett járulékalapot képező jövedelme is.Önálló tevékenységről lévén szó, ezért ez vagy a megbízási díj 90 százaléka, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Tanulószerződés alapján kifizetett ösztöndíj

Kérdés: Tanulószerződés esetében az ösztöndíj mértéke:- a minimálbér 10 százaléka a Szak-tv. szerint,- az adóterhet nem viselő járandóság mértéke a minimálbér 6 százaléka.Ugyanez vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is? A jogszabály módosítja a tanulószerződéseket, vagy át kell írni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően módosítani kell.A díjazás a tanulót a tanítási szünet tartamára is megilleti.A tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, tehát utána meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...A versenyek díjaként kifizetett pénzösszeg azonban az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott egyéb jövedelemnek minősül, amely nem képez járulékalapot, és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel kell lenni mindezek mellett arra is, hogy a verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] ...még egy állást létesít, ahol szintén a minimálbér felét kapja, akkor a két jogviszony alapján már teljes szolgálati időhöz jut.A járulékalapot képező jövedelem számítása hasonló elveken nyugszik. A 8,5 százalék nyugdíjjárulékot egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződésben meghatározott díj – amely a Szak-tv. szerint nem lehet havi szinten kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka – járulékalapot képező jövedelem, ami után a gazdálkodó szervezetnek meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre vetítve az eddig leírtakat, a tanulószerződésben meghatározott 15 000 Ft/hó pénzbeli juttatás (nevezzük ösztöndíjnak) járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a Tbj-tv. 19. §-a szerint a foglalkoztató 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Visszamenőlegesen kifizetett prémium járulékai

Kérdés: Egy társaság prémiumot szeretne fizetni egy adott időszakra, de likviditási helyzete nem engedi meg a kifizetést, csak egy későbbi adóévben. Mikor kell a járulékot bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájutott (pl. részére pénzben kifizették), vagy az a rendelkezésére állt. Ezért az Szja-tv. szabályaira épülő, Tbj-tv. szerinti járulékalapot képező jövedelem (pl. a prémium) után is csak a tényleges kifizetés (rendelkezésre állás) időpontjában keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott 3 százalékos járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem. Ebből következően a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot képez, tehát a foglalkoztatónak meg kell utána fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot.Ezen túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
…
107
108
109
…
117