Találati lista:
11. cikk / 30 Kettős állampolgár lakásának bérbeadása
Kérdés: Hogyan kell elszámolnia és megfizetnie az adót annak az amerikai-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személynek, aki az ellátását az Amerikai Egyesült Államokból kapja, Magyarországon él, és ki szeretné adni az itteni lakását?
12. cikk / 30 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
13. cikk / 30 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
14. cikk / 30 Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése
Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
15. cikk / 30 Árfolyamnyereség ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
16. cikk / 30 Bérbeadás adóalapjának meghatározása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
17. cikk / 30 Osztalék ehója
Kérdés: Mikor és kinek kell bevallani, illetve befizetni az ehót abban az esetben, ha egy cég 2009-ben osztalékelőleget fizetett ki a tulajdonosoknak, amely nem képezte eho alapját, az év végi beszámolóban megállapított osztalék összege azonban megegyezett az előleg összegével, amely miatt az egyik tulajdonosnak már keletkezett fizetési kötelezettsége? A 450 000 forint hozzájárulás-fizetési felső határt ebben az esetben a 2010. vagy a 2009. évben megfizetett hozzájárulásnál kell-e figyelembe venni?
18. cikk / 30 Osztalék ehója
Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
19. cikk / 30 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem százalékos ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után abban az esetben is, ha a tulajdonos úgy nyilatkozik, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri?
20. cikk / 30 Osztalék közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a kifizető a dolgozó nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja át az osztalékot? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
